Csökkenhet az afrikai sertéspestis miatt korlátozás alatt álló terület nagysága

Jelentős mértékben sikerült megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését, és a hazai vaddisznóállomány sűrűsége is csökkent az elmúlt két évben – tudtuk meg Vajda Lajostól, a Nébih Országos Járványvédelmi Központjának igazgatójától. Már az EU Bizottság előtt áll az a kérelem, melynek elfogadása esetén egy újabb vármegyét hivatalosan is kockázatmentesnek nyilváníthatnak, ami komoly lehetőséget jelenthet az exportpiac fellendülése felé.

A Nébih 2021 januárjában tette közzé a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akciótervet. Az elmúlt két évben milyen eredményeket sikerült elérni?

Amennyiben az ASP a szabadon élő vaddisznóállományban jelenik meg, szinte lehetetlen megakadályozni a továbbterjedését. Ezt felmérve a terjedés lassítását, helyhez kötését tűztük ki célul. Ennek az egyik leghatékonyabb eszköze az elhullott vaddisznók megkeresése, mintavételezése, és a hulla ártalmatlanítása. A hullák területről történő eltávolításával a vírus fennmaradásának elsődleges forrását szüntetjük meg. A laboratóriumi vizsgálat pedig a korai felismerhetőséget, illetve a járvány dinamikájának nyomon követését szolgálja. A másik hatékony eszköz a betegség terjedésének lassítására a vaddisznóállomány gyérítése. A betegség akkor szűnne meg teljesen, ha egyetlen vaddisznót sem hagynánk életben. Ez egy körülhatárolt területen megvalósítható, de országos szinten nem. Ezért ez nem is lehetett célunk. A 0,5 vaddisznó/km2 sűrűség elérésével viszont már jelentősen lassítható vagy akár meg is állítható a vírus terjedése. Az Akcióterv 5 évre szól, de már 2 év elteltével is világosan látjuk az Országos Vadgazdálkodási Adattár információiból, hogy komoly vaddisznósűrűség-csökkenést értünk el. Büszkén mondhatjuk, hogy a terjedés egyértelműen lelassult hazánkban. A Mentesítési Tervet és az Akciótervet is folyamatosan felülvizsgáljuk, így mivel február 28-án véget ért a vadászati év, természetesen újra felmérjük a helyzetet, amiből majd kiderül, szükséges-e bármit korrigálnunk.

Ezek szerint az első felháborodás ellenére végül partnerekké váltak a vadászatra jogosultak?

2021 elején jelentős volt az ellenállás, de ma már elmondhatom, hogy elfogadták célkitűzéseinket. Az első reakció az volt, hogy az állategészségügy tönkre akarja tenni a vadgazdálkodást és a vadásztársadalmat. Ez természetesen nem így van. Az intézkedéseink célja a vaddisznóállományban lévő terjedés lassítása, valamint a még mentes területen élő vaddisznóállomány megvédése mellett hazánk házisertés-állományainak betegségtől való védelme is. Egyik legnagyobb eredményünk, hogy ez utóbbi, azaz a házisertés-állományaink megvédése mindezidáig sikerült. Tisztában vagyunk azzal, hogy a vadászatra jogosultak rövid távú érdekeikkel ellentétesek ezek a korlátozások, de szerencsére a kártalanítási intézkedések segítettek abban, hogy partnerünkké váljon a vadásztársadalom jelentős része.

Az ASP hazai terjedését mutató térkép szerint 19 vármegyénkből csupán 6 nem érintett még a fertőzéssel. Lehet jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a Mentesítési Tervnek és az akciótervnek köszönhetően milyen ütemben terjed tovább, és mikor éri el a nyugati, dél-nyugati országrészt? Esetleg lehet remélni, hogy megfelelő intézkedésekkel meg tudjuk állítani?

A vírus jelenléte 10 vármegyében igazolódott: Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, majd a Dunát átlépve Pest, Komárom-Esztergom és legutoljára Fejér vármegyében. Három olyan vármegye van, ahol nem találtunk fertőzött disznót, ám a szomszéd vármegyékben tapasztalt fertőzések miatt a korlátozás alatt lévő területek oda is átnyúlnak. Ezek Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék. Tehát 6 vármegyénk egyáltalán nem érintett sem a fertőzéssel, sem korlátozással. Az M1-es autópálya vonala egy rendkívül fontos mesterséges akadály, amin – örömmel mondhatjuk, hogy – nem jutott át a vírus. A terjedés intenzitása tehát csökkent, ahogy a vaddisznók száma is. Február végén, az interjú készülésének napján, a betegség megállapítása óta megfertőződött vaddisznók száma 12 647. A megállapított esetek száma évről évre csökken. Bízunk benne, hogy amennyiben nem lépi át a vírus az M1-es vonalát, a csökkenés továbbra is fenntartható lesz!

Óriási gazdasági károkat okozott az ASP a sertéságazatnak. Mikorra nyerhetjük vissza a teljes bizalmat az exportországok részéről?

A távol-keleti piacok kiestek, de Japán egy hosszú tárgyalás után elfogadta a regionalizációt. Ezzel elismerték a magyar állategészségügyi intézkedéseket, úgy érezték, tudunk garanciát nyújtani a biztonságos sertésárura. Erre büszkének kell lennünk! Dél-Koreával is zajlanak a regionalizációs tárgyalások. Hogy mikorra alakul ki a teljes bizalom, azt nehéz megmondani. Az unióban ez nem bizalmi kérdés: a tagállamok közötti élőállat- és áruforgalmazást uniós jogszabályok határozzák meg. Ha ennek megfelelünk, mehet a szállítás, ha nem, akkor nem. A harmadik országok viszont maguk szabják meg a feltételeket arról, hogy mit és honnan fogadnak. Fontos hangsúlyozni, hogy annak ellenére kell ezeket a komoly korlátozásokat elszenvednünk, hogy máig nem mutattak ki magyar házi sertésben ASP-vírust!

Ez mely uniós országról mondható még el?

Azon országok között, ahol a betegség vaddisznókban jelen van, kizárólag hazánkban és Észtországban nincs jelen a vírus a házisertés-állományban. Észtországban korábban volt házisertés-eset, de jó ideje már nincs, nálunk pedig nem is volt. Romániában nagyon rossz a helyzet. Sajnos nemrégiben a határhoz közel találtak vírust házisertésben, így a védőkörzet és a megfigyelési körzet átnyúlik Hajdú-Bihar vármegyébe is. A vaddisznóállományban való terjedést illetően pedig körülbelül azonos szinten vagyunk a többi országgal.

Tavaly év végén a magyar állategészségügyi hatóság benyújtott egy dokumentumot az EU Bizottságának, melyben kérte egyes, jelenleg korlátozás alatt álló területek kedvezőbb státuszba sorolását. Számíthatunk ebben pozitív változásra?

A szabályok szerint a fertőzött területek mellé ki kell jelölni egy magas kockázatú területet is. Az újabb esetek területnövekedést vonhatnak maguk után. De ez visszafelé is így működik: ha egy adott területen 6 hónap elteltével sem regisztrálnak újabb pozitív esetet, akkor a jogszabály lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk az adott zóna területének csökkentését. Mi ezzel a lehetőséggel éltünk, amikor benyújtottuk a kérelmet. Mivel Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nagyon régen fordult elő pozitív eset, a fertőzött területek csökkentését kezdeményeztük ebben a két vármegyében. Pozitív elbírálás esetén a mögöttük felállított magas kockázatú területeket is csökkenteni tudjuk. Így Csongrád-Csanád vármegyében egyáltalán nem lesz már magas kockázatú terület, tehát ha elfogadja a kérésünket a Bizottság, újabb „tiszta” vármegyével büszkélkedhetünk. Bízunk a bizottság pozitív döntésében!

Megjelent a Magyar Állattenyésztők Lapjának márciusi számában, írta: Mizsei Bernadett