gyep

Lovak esetében szénahasnak azt az elváltozást nevezzük, amikor az állat hasi része aránytalanul nagy, a kondíciópontja viszont alacsony.

Mit nevezünk gyógynövények és mit mérgezőnek? Természetesen vannak olyan növények, amelyeknek nem ismerünk gyógyító hatását, de ezek vannak kisebbségben.

Bár még tombol a nyár, lassan fel kell készülni az őszi teendőkre a gyepeken. Magyarországon a gyepek telepítésére és felülvetésére két időszak kedvez: a kora tavaszi (március végétől április elejéig) és a nyár végi, kora őszi (augusztus végétől október elejéig).

A klímaváltozás az élet számos területére egyre erősebb hatást gyakorol. Kiemelten érintettek az agrárium és a természetközeli élőhelyek, mint például a kedvezőtlen termőhelyi adottságok...

Szálfüveink sorát a lazabokrú fajokkal folytatjuk, melyek gyepgazdálkodásunk legfontosabb fajai.

A szálfüvek elsősorban kaszálók és rétek fajai, mivel a hajtásnevelésük a kaszáláshoz kiválóan alkalmazkodott. Ezért leveleiket elsősorban a magszárakon fejlesztik, ennek azonban az az ára, hogy általában a legeltetéssel járó rágást és taposást rosszul viselik.

Lehetséges, hogy itthon még kevesen hallottak a kórról, melynek eredetét már több mint száz éve kutatják. Pedig világszerte jelen van és nem csak a lovakra veszélyes, a lóféléket (zebra, szamár, öszvér stb.) ugyanúgy utolérheti.

Gyepjeink fajösszetétele kérődző fajok és lovak takarmányozására akkor tekinthető optimálisnak, ha a talajt legalább 50-60%-ban az állatok számára ehető pázsitfüvek, 20%-ban pillangósvirágú fajok és maximum 20%-ban egyéb nem szúrós és nem mérgező kétszikű fajok borítják.

Egy gyep legmegfelelőbb hasznosítási módját számos tényező határozza meg, ezek közül azonban az egyik legfontosabb a terület ökológiai fekvése.

Közzétette az Agrárminisztérium a "Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című pályázati felhívást.