2025-ben úgy tűnik, kezd tendenciává válni a tenyésztőszervezetek szétválása. Ennek hátterében az állhat, hogy több faj és fajta esetében a génmegőrzés vagy a hasznosítás helyett a tenyésztők és tartók egyéni preferenciái kerülnek előtérbe.
Egy tenyésztőszervezet megosztása vagy megszűnése első látásra szervezeti kérdésnek tűnhet. A gyakorlatban azonban genetikai, adatkezelési és gazdasági következmények láncolatát indítja el, amelyek hatása sokszor csak évek vagy évtizedek múlva válik nyilvánvalóvá.
A hazai állattenyésztés ismét reflektorfénybe kerül: Magyarország ad otthont a Holstein-fríz Világszövetség (World Holstein Friesian Federation – WHFF) következő rangos szakmai rendezvényének.
Az Országgyűlés 2020 novemberében egyhangúlag fogadta el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) kezdeményezését, hogy minden évben szeptember 29-én, Szent Mihály napján ünnepeljük meg az állattenyésztőket...
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy remek lófajta Székelyföldön. Ezek a székely lovak legendásan kitartóak, acélosak, igénytelenek voltak, emellett hosszú távon egyenletes teljesítményt tudtak nyújtani.
Az európai tenyésztő és nemesítő szervezetek uniós képviseletét ellátó Európai Haszonállattenyésztők Fóruma bemutatta „Az európai állattenyésztők jövőképe 2030-ig” című dokumentumot.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában...
Az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztésnek az ökoszisztémánkban betöltött kiemelt szerepére és jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélésével kapcsolatos kihívásokra hívja fel a figyelmet.