A műhús után itt a mesterséges tej is
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben a laboratóriumi körülmények között előállított mesterséges ”tej”-jel és általánosságban a szintetikus élelmiszerekkel kapcsolatos humánegészségügyi, környezeti és gazdasági aggályokra hívják fel a figyelmet. Kihangsúlyozzák továbbá ezen termékek valós környezeti és egészségügyi hatásainak tudományos alapokon nyugvó vizsgálatának fontosságát.
A tejnek – amelynek a vegán lobbinak köszönhetően már számos növényi alternatívája van – most egy újabb mesterséges helyettesítővel kell szembenéznie, amely megpróbálja átvenni a helyét. Valójában a szintetikus tejelőállítás folyamata úgy tűnik annyira jól halad, hogy az még a mesterséges hús- vagy halelőállítást is megelőzi. Sokan hallottak már a tenyésztett húsról és halról, de most már a tehenek, kecskék és juhok nélkül, laboratóriumban előállított tej is elérhető. Izrael a világon elsőként kezdett mesterséges tejtermékeket értékesíteni.
A Remilk egy izraeli startup, ami az alternatív tejtermékek előállításának úttörője. A multinacionális cégnek célja a világ legnagyobb precíziós fermentációs létesítményének felépítése Dániában ”állatmentes tejtermékek” előállítására. (Bár a cég az említett beruházását jelenleg szünetelteti.) Az izraeli Egészségügyi Minisztérium engedélyezte a világszerte különböző területeken már ipari méretekben termelő Remilk cégnek, hogy laboratóriumban előállított tejtermékeit a nagyközönség számára értékesítse. A tejfehérje génjének a bioreaktorokban történő gyorsított sejtnövesztésének a folyamata hasonló eljárás, mint amit szinte minden sejtalapú élelmiszer előállítása esetében alkalmaznak.
A gyakorlatban a módszer a sör- és sütőiparból származó élesztőt használja a kémiailag azonos tejfehérjék erjesztéséhez, amelyeket a gyártók ”tejjé”, ”sajttá” és ”joghurttá” alakíthatnak át. De sok-sok kétely maradt az ilyen szintetikus élelmiszerekkel kapcsolatban. A gazdálkodók és az élelmiszerlánc szereplői kétségbe vonják, hogy ezek a termékek élelmiszernek tekinthetők, mivel olyan mesterséges termékekről van szó, amelyek gyártási folyamata sokkal inkább hasonlít a gyógyszer-előállításhoz, így ebben a kontextusban kell értékelni őket.
Az új termékekkel kapcsolatos aggodalmak miatt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői csoportja nemrégiben összefoglaló dokumentumot adott ki a sejtalapú élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyekről, amelyben 53 lehetséges humánegészségügyi kockázatot azonosítottak. E kockázatok között a növekedési faktorok, például a hormonok alkalmazása, a genetikai sodródás és a rákkeltő sejtek szaporodása komoly aggodalomra adnak okot. Következtetéseiben a FAO további, mélyrehatóbb vizsgálatokat javasol egy olyan rendszer létrehozása érdekében, amely szavatolja a sejtalapú élelmiszerek biztonságosságát, és amely segít feltárni, hogy az állítólagos fokozott fenntarthatósági előnyök realizálhatók-e a szintetikus élelmiszerek előállítása során.
A szintetikus élelmiszerekkel kapcsolatos aggodalmak nemcsak a humánegészségügyi kockázatok miatt merülnek fel, hanem gazdasági okok miatt is. A labortóriumi körülmények közötti élelmiszer-előállítás, mint üzleti tevékenység, négy vagy öt multinacionális vállalat, tehát néhány befolyásos ember kezében van világszerte, akik megváltoztathatják az emberek életét és a környezetet, akik homologizációt, azaz ezen termékek előállításának és forgalomba hozatalának hatóságok általi jóváhagyását javasolják, és ezáltal veszélybe sodorják a gazdasági és élelmiszer-demokráciát. Az EU a mezőgazdasági termelőivel, az élelmiszer-feldolgozó iparának kiváló know-how-jával, termékeinek minőségével és a fenntarthatósági modelljével – melyet világszerte példaértékűnek tartanak – továbbra is támogatja az egészséges és természetes élelmiszer-termelést. Együtt kell működni a kormányokkal annak érdekében, hogy a magas minőségi szabványokkal megóvjuk az európai agrár-élelmiszer-termelést azoktól, akik úgy gondolják, hogy a profitszerzés érdekében veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét.
Tudományosan is meg kell vizsgálni ezeknek a mesterséges, laboratóriumban tenyésztett élelmiszereknek a valódi környezeti hatását, mivel azok az új tanulmányok szerint nem annyira környezetbarátak, mint azt állítják. Tudni, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek környezetre gyakorolt hatása akár 4-szer nagyobb, mint a hagyományos rendszereké, elgondolkodtató, tekintettel arra, hogy a beruházásokat kifejezetten ehhez a szektorhoz rendelték, azzal a feltételezéssel, hogy a laboratóriumban előállított termékek fenntarthatóbbak lesznek, mint a természetes élelmiszerek. Sőt, az elfogyasztott élelmiszer és a termőföld közötti kapcsolat laboratóriumi eljárással való helyettesítése, kiváltása nagyon komoly dolog, ami sok embert arra késztet, hogy elgondolkozzon azon, hogy valóban ez az étel és ez a jövő az, amit szeretnénk?
A FAO és a WHO által a sejtalapú élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról kiadott, a "A sejtalapú élelmiszerek élelmiszerbiztonsági szempontjai" című kiadvány főbb megállapításairól szóló korábbi NAK által írt cikket itt érhetik el.
Forrás: NAK