Antibiotikum-mentesek az élelmiszereink

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben kihangsúlyozzák, hogy az EU-ban előállított állati eredetű élelmiszerek biztonságosak. A szigorú uniós szabályozások garantálják, hogy kereskedelmi forgalomba nem kerül olyan termék, amelyben az állatgyógyászati készítményekből származó szermaradványok szintje eléri, vagy meghaladja azt a mértéket, amely már a fogyasztók egészségére káros hatással lehet.

Egyszerűen fogalmazva: az általunk fogyasztott élelmiszerekben nincsenek káros antibiotikum-maradványok. Szigorú uniós szabályok védik a fogyasztókat az állati eredetű élelmiszerekben található káros szermaradványoktól azáltal, hogy határidőt szabnak az antibiotikumok vagy más gyógykészítmények szermaradványainak az állati szervezetből való kiürülésére. Ezáltal biztosítható tehát az, hogy az élelmiszeripari termékek teljesen szermaradvány mentesek legyenek mielőtt bekerülnének az élelmiszerláncba.

Az uniós szabályok minden állatgyógyászati készítmény esetében élelmezés-egészségügyi várakozási időket (az a minimális idő, amelynek el kell telnie az állat kezelése és az állat vagy az általa előállított termékek élelmiszerláncba való bekerülése között) állapítanak meg annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben az állatok kezeléséhez használt állatgyógyászati készítményekből szermaradványok keletkeznek, akkor azok mértéke egy konkrét, tudományosan meghatározott határérték, az úgynevezett maximális maradékanyag-határérték (MRLs) alatt maradjanak.

Amikor egy állatot gyógyszeres kezelésben részesítenek a szermaradványok jelenléte az állatokban és az azokból származó termékekben idővel csökken, mivel azok metabolizálódnak és kiürülnek az állat szervezetéből. Az ezen szintek csökkenésének ütemét megállapító tesztek részét képezik azoknak az élelmiszer-biztonsági vizsgálatoknak, amelyeket az állat-egészségügyi vállalatoknak el kell végeztetniük, azok eredményeit pedig be kell nyújtaniuk amikor egy új, az élelmiszer-termelő állatoknál történő felhasználásra szánt állatgyógyászati készítmény értékesítésére engedélyt kérnek.

Ez biztosítja, hogy az élelmiszerekben ne legyenek olyan szermaradványok, amelyek humánegészségügyi szempontból kockázatot képviselnek. Szigorú elővigyázatosságból a tényleges maximális maradékanyag-határértékek gyakran több ezerszer alacsonyabbak annál a szintnél, amelynél a gyógykészítményekből származó maradványanyagok bármilyen hatást gyakorolnának a fogyasztók egészségére. Ezeket a határértékeket a nemzeti hatóságok szigorúan ellenőrzik, annak érdekében, hogy a maradványanyag-felügyeleti rendszereik révén biztosítani tudják valamennyi állati eredetű élelmiszer biztonságosságát. Az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatala és használata szigorúan szabályozott, ami azt jelenti, hogy minőségük, biztonságosságuk – egyaránt tekintettel az állatokra, az emberekre és a környezetre – és hatékonyságuk garantált.

Valamennyi állatgyógyászati készítmény esetében – beleértve a haszonállatoknál alkalmazott antibiotikumokat is – rendeletben határozták meg a maximális hatóanyagmaradvány-értékeket, továbbá a gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket hatóanyagaik és felhasználási céljuk alapján osztályozták.

A maximális maradványanyag-határértékek megállapítása több lépésből áll. A szabályozók minden szakaszba egy biztonsági tényezőt építenek be annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a gyógyszerekkel kezelt állatokból származó élelmiszerek esetében a fogyasztókat érintő lehetséges kockázatokat.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által az állatgyógyászati készítmények és egyes anyagok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való jelenlétéről összeállított legutóbbi jelentés eredményei azt mutatják, hogy valamennyi szermaradványra vonatkozóan az összes EU-országból, valamint Izlandról és Norvégiából begyűjtött több mint 620 000 mintából csak az esetek 0,17%-ában találtak a határértéket meghaladó nemkívánatos maradványanyag jelenlétet. Az antibiotikumokat is magában foglaló antibakteriális szerek esetében pedig csak a minták 0,14%-a mutatott határon túli értéket, amely érték a pozitív minták számának folyamatos csökkenését mutatja.

Az élelmiszer-biztonság biztosításában elért folyamatos sikerek egyrészt annak köszönhetők, hogy a gazdálkodók fokozottabb figyelmet fordítanak a kezelések utáni élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására és tiszteletben tartják az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó szabályozásokat, másrészt pedig annak, hogy folyamatos csökken az antibiotikumok felhasználása.

Elmondható tehát, hogy egyre erősödik az állattenyésztési ágazatok és az állatgyógyászati szektor elkötelezettsége az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.

Forrás: NAK