A tenyésztők védelme ma már legalább olyan fontos, mint a fajtáké

Kihívásokkal teli évet hagytak maguk mögött a mangalicatenyésztők, de a kézműves és prémium termékek stabil, továbbá a zsiradékok iránti növekvő kereslet jónak mondható helyzetbe hozta azokat, akik a nehéz években is kitartottak a fajta mellett. A következő évek nagy kihívása az lesz, hogy sikerül-e megőrizni a fajta tenyésztőit.

Hét év után végre jelentős mértékben emeltek az őshonos és veszélyeztetett állományok in situ megőrzésének támogatási összegein, amelyekre idén és jövő év januárban lehet pályázni – kezdte nyilatkozatát a legaktuálisabb hírrel Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) elnöke. A támogatási kérelmeket 2022 és 2023 januárjában lehet beadni 3, illetve 2 éves időszakra.

VALAMENNYI ŐSHONOS ÉS VÉDETT FAJTA ESETÉN JELENTŐSEN, ÁTLAGOSAN 56%-KAL NÖVEKEDTEK A TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK

NAGY ELŐRELÉPÉS A GÉNMEGŐRZÉSBEN
A fajlagos támogatási összegek emelkedése annak köszönhető, hogy az elmúlt 7 évben nem volt változtatás, ugyanakkor ez idő alatt jelentősen növekedtek a termelési költségek. Ezt hivatott kompenzálni az 50-60 százalékos emelés – mutatott rá a MOE elnöke, aki azt is hozzátette, hogy minden tényezőt figyelembe véve a támogatás reálértéke hasonló szintű a 7 évvel ezelőttihez. 2021 tavaszán, amikor a kalkuláció készült, a génmegőrzéssel kapcsolatos szolgáltatási díjak intenzív emelkedésével igen, de az ezt követően tapasztalható takarmány- és energiaárrobbanással még nem számoltak. Ma már akár a 70-80 százalékos emelést sem tartanának irreálisnak, de az elért változással is elégedett Tóth Péter, aki úgy gondolja: nagy lépés ez a génmegőrzés történetében. A megemelt támogatások segítségével a jövőben több védett és veszélyeztetett fajtát tudunk megőrizni, és akár a létszámok is növekedhetnek.

FELKERÜLT A LISTÁRA A FEKETE MANGALICA
Jelenleg 36 védett és 4 veszélyeztetett fajtánk van, amelyeket a 45/2019. számú AM-rendelet melléklete tartalmaz – tájékoztat Tóth Péter.

A KÖZELMÚLTBAN HÁROM FAJTA IS FELKERÜLT A LISTÁRA: A FEKETE MANGALICA, AZ AKHAL TEKE ÉS A KÁRPÁTI BORZDERES.

A fekete mangalica génmegőrzése szépen halad. Az előző támogatási ciklusban még nem szerepelt a listán. Az, hogy most felkerült, egy radikális változást jelent. Eddig leginkább elhivatottságból, fajtaszeretetből tenyésztették, hiszen semmilyen támogatás nem volt elérhető rá. A közeljövőben sem várhatóak hatalmas létszámok a fajta tekintetében, de a támogatások megérkezése után biztosan tud majd növekedni az egyedszám.

A MOE AKTÍVAN LOBBIZIK
Az Egyesület intenzíven részt vett az új in situ támogatások kialakításában, munkájuk végigkísérte az egész folyamatot – hívja fel a figyelmet a MOE elnöke. Az egyesület elkészítette a szükséges kalkulációkat, javaslatokat tett a támogatási összegekre.

SIKERÜLT ELÉRNI, HOGY A MANGALICAKOCÁK TÁMOGATÁSA 198 EURÓRÓL 300 EURÓRA NÖVEKEDETT, AMIBEN A MOE-NEK MEGHATÁROZÓ SZEREPE VOLT

Az Egyesület folyamatosan érdekképviseleti feladatokat lát el, ha bármilyen állategészségügyi vagy egyéb jogszabállyal kapcsolatosan kérdés merül fel, a tagok rendelkezésére áll. Intenzív marketing- és brandingtevékenységet folytat a mangalicatermékek imázsának, piaci pozíciójának javítására. Minden fórumot megragadnak arra, hogy a fajta erényeit, a termékek minőségét propagálják. Tehát nemcsak a tenyésztőket segíti, de tevékenysége a piacra is hatással van, a kereslet növelésében és a stabil, méltányos árszint kialakításában is fontos szerepet játszik. Az elmúlt év lehetőségeihez mérten rendezvényeket is sikerült szervezni, továbbá képzéseket tartottak, videósorozatot készítettek.

KISÜZEMI VS. NAGYÜZEMI SERTÉSTARTÁS
A sertéstartóknak 2021-ben két vírus szorításában kellett helytállni, hiszen a Covid mellett az ASP-vel is meggyűlt a bajuk. Tavaly a nehézségek leginkább termelési oldalról jelentkeztek, például az egyre szigorodó állategészségügyi elvárások miatt. Olyan kártalanítási és audit jogszabályok jelennek meg, melyek nagyon komoly plusz terheket rónak a mangalicatenyésztőkre – sok esetben a nagyüzemek védelme okán.

ELFOGADHATATLAN AZ A STRATÉGIA, AMIKOR A NAGYÜZEMI SERTÉSTARTÁS VÉDELME ÉRDEKÉBEN A KISÜZEMEKET KISZORÍTJÁK A PIACRÓL.

A MOE elnöke szerint a nagyüzemek képesek megvédeni magukat a kívülről támadó betegségektől (például izolációval), ezért nem szükséges és nem is támogatandó emiatt a kisüzemeket és a háztáji gazdaságokat tevékenységükben hátráltatni.

Az interjú folytatását a MÁL januári lapszámában olvashatják.