Állattenyésztők, állattartók figyelem! Februárban ismét lehet jelentkezni a krízisbiztosítási rendszerhez

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert az EU-ban először Magyarországon vezették be. Ez az új és innovatív rendszer biztonsági hálót jelent a gazdáknak, hiszen a természeti károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli bármely okból –állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett 30%-ot meghaladó jövedelemcsökkenés jogosulttá teszi kompenzációra. A rendszerhez 2022. február 1-28. között lehet ismételten csatlakozni.

A rendszer az öngondoskodásra épít. A működtetésével kapcsolatos feladatokat az Államkincstár (MÁK) látja el.

A rendszerhez önkéntes alapon a csatlakozási kérelem benyújtásával lehet csatlakozni. A kérelmet a MÁK-hoz minden év február 1-től február 28-ig lehet benyújtani. Csatlakozással három éves tagság keletkezik, ezen időszak alatt a tagság nem szüntethető meg. A rendszerben való részvétel során a kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik.

Az a termelő csatlakozhat, aki:

• az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben ügyfélként szerepel,
• a csatlakozás évében rendelkezik legalább három lezárt működési évvel,
• a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől,
• készletnyilvántartást vezet,
• eleget tesz gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének (pl.: korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam)
• a csatlakozás évét megelőző 3 évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában nem élt nemleges nyilatkozattételi jogával.

A rendszerben az itt közölt listán szereplő mezőgazdasági termékekkel lehetséges részt venni.

Valamennyi mezőgazdasági termékkel részt kell venni a krízisbiztosítási rendszerben, tehát nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

Krízisbiztosítási hozzájárulás:

A rendszerhez csatlakozott termelő minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizet. A fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulás összege az egységdíjak és a naturális adatok szorzata.  Egységdíjakat a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet határozza meg.

Naturális adatok:

• növénytermesztés esetén:
• a tárgyévi egységes kérelmében bejelentett terület (hektár) és az azon feltüntetett növénykultúra,
• a tárgyévi egységes kérelemben be nem jelentett, termesztő-berendezésben (pl.: üvegház, gombaház), folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett terület (hektár) és azon feltüntetett növénykultúra,
• állattenyésztés esetén:
• a tárgyévet megelőző évben tartott éves átlagos állatállomány

A rendszerhez csatlakozott termelő – a MÁK által szeptember 15-ig megküldött határozat alapján – október 15-ig utalja át a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét a krízisbiztosítási szerv 10032000-00287560-00000172 számú számlájára.

Adatszolgáltatási kötelezettség:

A csatlakozott ügyfél a krízisbiztosítási szerv által rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen az alábbi adatokat évről-évre, folyamatosan rögzíti.

1. Mezőgazdasági jövedelem (tárgyévi jövedelem, referenciajövedelem) megállapításához szükséges adatok köre:
    
   • tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai,
   • tárgyévet megelőző 3 évre és a tárgyévre vonatkozó készletnyilvántartás.
2. Üzemméretre (STÉ) jutó jövedelemmutatók és a krízisbiztosítási hozzájárulás meghatározásához szükséges adatok köre:
    
   • tárgyévet megelőző 3 évben és a tárgyévben hasznosított területadatok.
     • egységes kérelemben bejelentett adatok (EK adatok)
     • az egységes kérelembe be nem jelentett területadatok igazolására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása szükséges

•  
  • tárgyévet megelőző 3 évben és a tárgyévben tartott éves átlagos állatállomány.
    • Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR)
    • Baromfi Információs Rendszerben (BIR)
    • ezekben nem szereplő állatfajok állományi létszámának igazolására a hatósági állatorvos által kiállított igazolás beszerzése és benyújtása szükséges

Mezőgazdasági jövedelem meghatározása

A mezőgazdasági jövedelem a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevételek összegéből a mezőgazdasági tevékenység során felmerülő költségek összegének levonásával kerül meghatározásra.

Bevétel:

• a saját előállítású, elsődleges mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevétel,
• a mezőgazdasági termelőtevékenységre tekintettel kapott egyéb bevételeket – pl. a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összege

Költség:

• a mezőgazdasági termelőtevékenység során felmerült anyagjellegű ráfordítások,
• a személyi jellegű ráfordítások,
• az értékcsökkenési leírás.

Mezőgazdasági jövedelem kimutatása:

„A” módszer:

• a jövedelem-kimutatás a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik
• ezt a módszert minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.

„B” módszer:

• a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljes körűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik
• ezt a módszert csak az az egyszeres könyvelést vezető választhatja, aki teljes körű költségnyilvántartással is rendelkezik.

„C” módszer:

• a jövedelem-kimutatás az egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi adatok és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által megajánlott költségadatok alapján történik
• ezt a módszert minden egyszeres könyvelést vezető választhatja.

A jövedelem-kimutatási módszer módosítására irányuló szándékot előzetesen be kell jelenteni a krízisbiztosítási szerv részére.

A termelő által szolgáltatott, illetve a hatósági adatbázisokban szereplő adatok alapján a krízisbiztosítási szerv tárgyév november 30-ig határozza meg az ügyfél referenciajövedelmét, amelyről az ügyfelet határozatban értesíti.

Kompenzációra vonatkozó jogosultsági feltételek:

Krízisbiztosítási kompenzációra a mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha

• a tárgyévi mezőgazdasági jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben esett vissza az előző három év átlagos mezőgazdasági jövedelméhez (referenciajövedelem) képest,
• a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette,
• krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be,
• a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív,
• mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyílván.

Nem kompenzálható:

• üzemméret változásból,
• gondatlanságból,
• mesterséges körülményteremtésből adódó jövedelemcsökkenés.

Krízisbiztosítási kompenzáció összege:

A kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70%-ánál, így a kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől.

Fontos határidők:

2022. február csatlakozási kérelem benyújtása és adatszolgáltatás

2022. május, július adatszolgáltatás

2022. szeptember 15. MÁK határozat a hozzájárulás összegéről

2022. október 15. krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetése

2022. november 30. MÁK határozat a referenciajövedelemről

2023. május kompenzációs kérelem benyújtása

2023. szeptember 30. MÁK kifizetési tervet készít

2023. október 10. kifizetési terv jóváhagyása

2023. október 31. kompenzáció kifizetése