Az állatjólét fontos, de a megfelelő tájékozottság még fontosabb lenne

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai lakosság hiányos ismeretekkel rendelkezik vagy rosszul tájékozott a gazdaságokban alkalmazott állatjóléti gyakorlatok vonatkozásában. Komoly gondot okoz, hogy bár a fogyasztók szigorúbb állatjóléti szabályozásokat követelnek, azonban nem feltétlenül hajlandóak vagy képesek többet fizetni a magasabb állatjóléti normákért.

Az állatjólét nagyon fontos az európai lakosság számára és a felmérések eredményei rendre azt mutatják, hogy az európaiak a jelenleginél magasabb szintű állatjóléti normákat szeretnének látni. Az Európai Bizottság is prioritásként kezeli az állatjólétet, az elmúlt 50 évben szabályozásokat vezettek be, amelyeket szükség esetén felülvizsgáltak, fokozatosan javítva ezáltal a haszonállatok tartási körülményeit és jólétét.

Az Európai Unió szigorú állatjóléti jogszabályi kerettel rendelkezik, amely védi az élelmiszer, a gyapjú- vagy prémtermelés céljából tartott mezőgazdasági haszonállatokat. Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja felül az állatjóléti jogszabályokat, hogy összhangba hozza azokat a legújabb tudományos eredményekkel, bizonyítékokkal. A felülvizsgálat célja továbbá az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hatályának kiterjesztése azok végrehajtásának és végső soron a magasabb szintű állatjólét biztosítása érdekében.

Az EU elismerten a legmagasabb szintű állatjóléti normákkal rendelkezik a világon, tehát mi áll az európai polgárok állatjóléttel kapcsolatos negatív véleménye mögött?

Ha megnézzük a részleteket akkor elmondható, hogy ugyanazok a felmérések, amelyek arról számolnak be, hogy az emberek egyre magasabb jóléti normákat követelnek nagyon gyakran azt is mutatják, hogy a lakosságnak nagyon kevés ismerete van arról, hogy jelenleg mi történik az állattenyésztési ágazatban.

Az európai lakosság tájékozottsága a gazdaságokban alkalmazott állatjóléti gyakorlatokról

Egy nemrégiben készült felmérés arról számolt be, hogy az állatjólét iránti egyértelmű érdeklődés ellenére a legtöbb fogyasztó nincs kellőképpen tisztában az országában alkalmazott állatjóléti gyakorlatokkal, nem ismeri eléggé azokat. A felmérés egy tesztje, amely igaz/hamis válaszokat kért nyolc állításra vonatkozóan a teszt részvevőitől a saját országukban jelenleg alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokról és állatjóléti jogszabályokról, azt mutatta, hogy 10-ből 7 fogyasztó rosszul vagy egyáltalán nem tájékozott az állatjóléttel kapcsolatban. A fogyasztók mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy "jól tájékozottnak" érzi magát a kérdésben.

A felmérés részletesen kifejti, hogy a fogyasztók megítélése szerint a tenyésztett csirkék és sertések esetében a legrosszabbak az állatjóléti körülmények. A válaszadók 40%-a szerint a csirkék jóléti körülményei "rosszak", 35%-uk pedig úgy vélte, hogy a sertések számára biztosított körülmények "rosszak". Mindazonáltal több fogyasztó érezte úgy, hogy a szarvasmarhák és a halak jóléti körülményei "jók" (34% illetve 33%), mint akik szerint ezen állatok esetében "rosszak" a körülmények.

Az állatjólétről szóló tavalyi évi Eurobarométer felmérés hasonló eredményeket tett közzé a gazdálkodással kapcsolatos ismeretek vonatkozásában, a felmérés szerint tízből kevesebb mint egy európai lakos került kapcsolatba haszonállatokkal. Tízből majdnem négy európai lakos (39%) egyáltalán nem kerül rendszeresen kapcsolatba állatokkal. És bár tízből több, mint hat európai lakos (62%) azt állítja, hogy napi rendszerességgel érintkezik állatokkal, azonban ezen válaszadóknak legnagyobb arányban a háziállatokkal vagy kapcsolata, és csak 6%-uk állítja, hogy rendszeresen érintkezik haszonállatokkal.

Az Eurobarométer felmérés azt is kimutatta, hogy tíz európai lakos közül több mint nyolc véli úgy, hogy a haszonállatok jólétét az országukban a jelenleginél jobban kellene védeni, ami arra utal, hogy a haszonállatokkal, azok jólétével kapcsolatos aggodalom egyre nő. Még mindig nem világos az, hogy ez a nézet milyen ismereteken alapul.

A gazdaságokkal való rendszeres kapcsolattartás hiánya egyértelműen az ismeretek elvesztéséhez és a jelenleg alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos tájékozatlansághoz vezethet, valamint a jogsértésekről készült, megragadó szalagcímekkel a címlapokra kerülő, titkos felvételeken alapuló tudósítások torz valósághoz vezethetnek, vagy ami talán még rosszabb, egy idilli, mesebeli vízióhoz arról, hogy a gazdaságoknak milyennek kellene lenniük.

A kérdés továbbra is az, hogy a fogyasztók hajlandóak-e többet fizetni a magasabb állatjóléti normákért?

Az európai fogyasztók jobb állatjólétet akarnak, de vajon hányan mennének tovább az igény felmerülésnél, a követelésnél és „tennék azokba a termékekbe a pénzüket”, amelyeket elfogyasztanak? Valóban hajlandóak vagy képesek az emberek többet fizetni az olyan termékekért, amelyek magasabb jólétet garantálnak?

Nos, más felmérések azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy az emberek több "etikus" gyakorlatot követelnek és azt mondják, hogy többet fizetnének ezért, amikor azonban a vásárlásról van szó, az emberek még mindig a legolcsóbb lehetőséget választják. Ezt erősíti meg a MeatQuality projekt is, amely a hús belső minősége és a tartási gyakorlatok közötti kapcsolatot vizsgálja. Az egyik elemzés a fogyasztói attitűdöket vizsgálja, amelyek esetében nem látnak összhangot a vásárlási döntések és a magasabb színtű állatjólétbe történő befektetési szándék között.

Mi motiválja a magasabb állatjóléti igényeket?

Az íz, az élelmiszer-biztonság, a költségek, az élelmiszer származási helye és tápanyagtartalma a fő tényezők, amelyek befolyásolják az európai lakosság élelmiszer-vásárlási szokásait, megelőzve a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályokat, és csak néhányan hivatkoznak etikára és meggyőződésre. Ha tehát nem az állatok jóléte a fő szempont, amikor az emberek élelmiszert vásárolnak, akkor a felmérések miért mutatják, hogy az emberek magasabb állatjóléti normákat akarnak, mint amilyenek jelenleg Európában léteznek?

Csak a média tudósítások kiegyensúlyozatlanságára gondolhatunk. Ki számol be azokról a gazdálkodókról, akik több százezer eurót fektetnek be istállóik korszerűsítésébe, környezetgazdagításba, digitális felügyeleti eszközök telepítésébe vagy a személyzet képzésébe? Mégis hány olyan riportot látunk, amikor a dolgok rosszul sülnek el, vagy ha a gazdálkodók nem teljesítik az előírásokat? Az állatjóléti csoportok továbbra is helytelenítik az EU-ban kialakult „állatjóléti válságot”, túlzó, általánosító kijelentéseket tesznek, miközben rámutatnak a hatályos szabályok egyértelmű megsértésére. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy fogalmuk sincs arról, hogy egy esetleges válság hatással lenne az élelmiszer-ellátásra. Sokkal kevesebb élelmiszert termelnénk, mint most, ha az állatok általában „jóléti válságban” lennének. Egy állat csak akkor lehet kellően produktív, ha jól gondozzák, és az EU-ban a jelenlegi termelési szinteket, amelyek a világon a legjobbak közé tartoznak, a magas állatjóléti előírásoknak köszönhetően lehetséges fenntartani.

Forrás: NAK / Borovka Zsuzsa