Az orosz-ukrán háború hatással lesz az EU és Magyarország mezőgazdaságára
Az orosz-ukrán háború érzékeny fázisában érinti a COVID-19 járvány utáni európai gazdasági kilábalást. Általános tény, hogy a bizonytalan gazdasági és politikai helyzet emeli az infláció mértékét és csökkenti a beruházási kedvet. Oroszország a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, Ukrajnával együttesen a világ búzatermelésének harmadát adják, és több mezőgazdasági termék esetében is meghatározók. A háború hatására kieső kínálat átrendezheti az import-export viszonyokat Európában.
Emelkedő infláció
A háború eleve egy magas inflációs környezetbe érkezett és a konfliktus további felhajtóerőt ad az amúgy is magas energiahordozók, mezőgazdasági termékek (búza, kukorica) és inputok (műtrágya), valamint nyersanyagok (alumínium, réz, ritkafémek) árának. A piaci bizonytalanságok leértékelődési nyomás alá helyeznek több valutáit is, köztük a forintot. A várható leértékelődés további inflációt gerjeszt, illetve rontja adósságbesorolási kockázatunkat, drágítva az ország hitelfelvételi lehetőségeit. Mindezek összességében kockázati tényezőt jelentenek a COVID járvány utáni uniós és azon belül különösen közép-kelet európai gazdasági növekedésre.
Az ukrán kínálat kiesésének hatása
Az ukrán napraforgó, búza, repce termés kiesése várhatóan hatással lesz a regionális, uniós, illetve világpiaci árakra is. Emellett az Ukrajnából érkező mezőgazdasági inputok (vetőmag, műtrágya) pont akkor esnek ki, amikor a mezőgazdasági input-beszerzések még tartanak. Ezek kiesése az idei vetést is részben érintik és hatással lehet az ez évi termésmennyiségre és árakra. A mezőgazdasági árakat tovább növelheti, hogy a magas műtrágyaárak miatt alacsonyabb műtrágyafelhasználással lehet számolni és ezzel együtt a mezőgazdasági hozamok csökkenhetnek. A háború miatti ukrán termeléskiesés következtében ugyanakkor javulhatnak egyes magyar mezőgazdasági termékek (például napraforgóolaj, zöldségfélék, méz) értékesítési lehetőségei az Unióban és a világpiacon. Azonban összességében egy a tavalyinál is sokkal volatilisabb piacra kell készülni, mely a takarmányárak további növekedését is jelenti.
Földgáz importfüggőségünk veszélyt jelenthet
Oroszország az energiapiacok egyik legmeghatározóbb szereplője, a földgáz második, a kőolaj harmadik legnagyobb termelője a világon. Európa földgázellátásának 45%-a Oroszországból származik, amelynek egy része Ukrajnán áthaladó csővezetékeken érkezik az EU-ba. Tavaly október elején a földgázárak kiugróan magas szintre emelkedtek, míg az európai gáztározók az év elején rekordalacsony szinten álltak. Az EU-t importfüggősége miatt az orosz gázszállításokban történő fennakadások igen érzékenyen érinthetik.
Tovább nőhetnek az inputárak
A mezőgazdasági termékek árai 2021-ben tovább nőttek a COVID járvány utáni gazdasági fellendülés okozta keresletnövekedés, továbbá a növekvő mezőgazdasági inputárak következtében. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe 2021-ben évtizedes magasságokba szökött és átlagosan 28,1 százalékkal volt magasabb a megelőző évhez képest. 2021-ben a FAO növényi olajár-indexe történelmi csúcsot ért el, 2020-hoz képest 65,8 százalékkal nőtt, a FAO Gabonaárindex átlagosan 27,2 százalékkal volt magasabb, mint 2020-ban, a kukorica 44,1 százalékkal, a búza 31,3 százalékkal, a húsok 12,7 százalékkal, a tejtermékek 16,9 százalékkal, a cukor 29,8 százalékkal. Az orosz-ukrán háború további rekordmagasságokba emelheti egyes mezőgazdasági termékek árait a háború okozta bizonytalanságok és termeléskiesés következtében.