Elnöki helyzetértékelés - Jól indult az év, aztán jött a hidegzuhany

A száraz időjárás ellenére bizakodóan indultunk neki az idei évnek, aztán március 7-én derült égből villámcsapásként ért bennünket a bejelentés, hogy ragadós száj- és körömfájás esetet állapítottak meg Kisbajcson. Lapzártánkig úgy tűnik, sikerül megúszni a járványt. Erről és az elmúlt évről Zászlós Tiborral beszélgettünk.

Mindent összevetve jó évet hagytunk magunk mögött, még akkor is, ha az időjárás nem mindig volt nekünk kedvező, és bizony voltak bőven nehézségek – kezdte értékelését Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke. Az uniós tagállamok közül a sertés- és baromfi hús kibocsátásában az ötödik, tejfelvásárlásban a második legmagasabb növekedést mérték Magyarországon, ezek mellett a növekedések mellett a húsmarha- és a juhtartók is pozitív évet zártak.

NÖVELIK VERSENY KÉPESSÉGÜKET A HAZAI SERTÉSTARTÓK

A MÁSZ elnöke szerint 2024-ben legjobban az évet a sertéstartók zárták. Tavaly a hízóárak egész évben jók voltak (éves átlagban 650 Ft/kg körül alakultak), a takarmányköltség elfogadható szinten maradt. Az idei év azonban nem indult túl jól a sertésfronton, hiszen már a RSZKF-eset bejelentése előtt, februárban az árszint 540-580 Ft/kg körül mozgott. Ez ugyan az elmúlt 5 év átlaga felett volt, de a hízóknál közel 10, a malacoknál 18 százalékkal csökkentek a felvásárlási árak. Az RSZKF miatti zárás előtt még bizakodóak voltunk, hogy márciusban megáll az árcsökkenés, és még emelkedést is vártunk, de azóta sajnos a helyzet megváltozott. Most úgy néz ki, hogy megússzuk a RSZKF-járványt, és ha ez így lesz, akkor az EU-n belül vissza kell állnia a korábbi élőállat- és húskereskedelemnek. A harmadik országokba az ASP miatt az elmúlt években a sertéshúskivitelünk kevesebb mint 10 százaléka ment, ezért az RSZKF miatt hozott tiltásokkal érintett mennyiség elhelyezését minden bizonnyal megoldják másik piacokon az érintettek.

Az EU Bizottsága jóváhagyta a hízóállatjóléti támogatás 2030-ig történő meghosszabbítását, ezzel évente összesen 10,2 milliárd forintot, a kocatámogatásra pedig további 7,8 milliárd forintot kap hatnak a hazai sertéstartók.

BIZAKODÓ TEJTERMELŐK

A 2023 nyara óta csökkenő felvásárlási árak 2024 harmadik negyedévében végre lendületet kaptak (jelenleg 207 Ft/kg az extra minőségű nyers tej alapára, ami 5 százalékkal jobb, mint a kiviteli ár), és ez az áremelkedés (egy év alatt +28%) az idei évben is folytatódhat még jó néhány hónapig. A tejtermelés színvonala tovább javult, és a magyar holstein-fríz állomány laktációs termelési átlaga tavaly túllépte a 11 000 kg-os határt. A fejési átlag 37 kg körül alakult, az állományok átlagmérete 441 tehén/telep. 393 telepen folyik tejtermelés-ellenőrzés, ennek keretében összesen 171 ezer tehén adatát gyűjtik rendszeresen.

A magyar tejtermelés világszínvonalú és versenyképes, amit az is igazol, hogy az EU-átlagnál 10 százalékkal alacsonyabb nyerstej-ár ellenére sikerül jövedelmező sávban tartani magukat a tejtermelőknek.

A HÚSMARHATARTÓK NAGYON VÁRJÁK A CSAPADÉKOT

A vágó- és a hízómarhaárak minden kategóriában emelkedtek 15-20 százalékot, a tenyészállatok iránt megélénkült a kereslet. Most a legnagyobb félelem a RSZKF miatti piacvesztés és a csapadékhiány miatt van a hús marhatartókban. A húsmarhák száma 2020 óta nem vagy alig emelkedett, többen abbahagyták ezt a tevékenységet. Az elmúlt időszakban kialakult kedvező piaci helyzetet beárnyékolják a fertőző, járványos betegségek, most az RSZKF, de itt van a kéknyelv, az EHD is, melyek fékezik vagy egy időre megbénítják az élőállatkereskedelmet. Nagyon bízom abban, hogy nem lesznek újabb RSZKF-esetek hazánkban, mielőbb visszaáll a kereskedelem, és az árak sem fognak érezhetően csökkenni!

A teljes cikket a márciusi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatják