Ez az év jobb kell legyen, mint a tavalyi

A MÁSZ elnöke szerint az igazi állattenyésztőnek optimistának kell lennie, hiszen olyan hivatása van, ahol hosszabb távon kell tudni gondolkodni, tervezni, mert egyrészt az állatainak – és ezen keresztül a tevékenységének – javulását, fejlődését generációról generációra csak így tudja nyomon követni, nem beszélve az óriási befektetett tőke megtérüléséről, amire 8-10 évet vagy még ennél is többet kell várni. Nekünk egy év eredményéből vagy veszteségéből nem szabad hosszú távú következtetést levonnunk. A Zászlós Tiborral készült interjúnkat az idei év első lapszámában olvashatják.

2021 nagyon nehéz éve volt a legtöbb gazdának, de különösen a sertéstenyésztőknek. Milyen mérleget lehet készíteni a mögöttünk hagyott esztendőről?

Mivel a szakmánkat a jövőbe vetett bizakodás nélkül nem lehet hosszabb távon művelni, akármennyire is nehéz időszakban vagyunk, az igazi állattenyésztő mindig keresi azokat a lehetőségeket, amik kiutat jelenthetnek még az első ránézésre reménytelennek is tűnő helyzetéből. Ahogyan a jegenyefák, úgy az inputárak sem nőhetnek az égig. A piaci folyamatok hosszú távon vizsgálva az egyensúly állapota felé közelítenek, azaz sokáig nem lehet olyan, hogy csak a költségek nőnek, a felvásárlási árak meg nem. A baj abból van, hogy a termelői árak csak késve kezdik követni az inputok drágulását, és van olyan helyzet is, amikor ezek átmenetileg ellentétes irányba változnak. Ez történt tavaly a sertéspiacon, ahol az exportlehetőségek beszűkülése miatt az EU-ban erős túlkínálati helyzet alakult ki, és a sertéstartók kettős nyomás alá kerültek. Ilyen helyzetben sokat segíthet a termékpálya szervezettsége és a gyors kormányzati döntések.

A SERTÉSÁGAZATNAK TÖBB MINT 20 MILLIÁRD FORINT ÖSSZEGBEN FIZETETT KI ÁLLATJÓLÉTI TÁMOGATÁST A KORMÁNY, AMI SOHA NEM VOLT EKKORA, IGAZ A BAJ SEM VOLT MÉG ILYEN NAGY.

Most indul egy hitelfelvételi lehetőség, amelynek keretében állategységenként 500 000 Ft tehermentes hitelt kaphatnak a sertéstartók. Mivel a kiváló adottságaink ellenére sertéshúsból nettó importőrök vagyunk, a tét most az, hogy sikerül megmenteni a sertéstenyésztőinket és a hizlalókat, vagy még jobban kiszolgáltatottá válunk sertéshúsból. Az önellátás egyik kulcsa a kocatartók kezében van, akik a malacokat állítják elő, ezért őket kiemelten kellene segíteni. Erre az MSTSZ javaslatot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy kocánként évente 50 ezer forintot kellene fizetni azoknak az üzemeknek, akik a következő 3 évben fenntartják a jelenlegi kocalétszámot. Az idei év reményeim szerint már jobb lesz nemcsak a sertéstartók számára, de a tejtermelőknek is.

A FAJLAGOS TEJTERMELÉS A HOSSZÚ IDEJE TÖRETLEN GENETIKAI ELŐREHALADÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN FOLYAMATOSAN EMELKEDIK HAZÁNKBAN.

A tejpiac sokkal stabilabb mostanában, mint a sertésé, ennek ellenére a termelők nem lehetnek elégedettek. Milyen folyamatok zajlottak, és mi várható idén ezen a fronton?

A stabil magyar tejpiac nagyban annak köszönhető, hogy a termékpálya szervezettsége jó, a termelők, feldolgozók és kereskedők többé-kevésbé együtt működnek. Persze lehet még min javítani, hiszen sajnos nem sikerül kimozdulni abból az előnytelen helyzetből, hogy a magyar nyers tej ára mintegy 20 százalékkal marad el az uniós átlagtól, és év végén alig haladta meg a 120 Ft/kg-ot. Ennél legalább 10 százalékkal magasabb árszintre lenne szükség, mert a jelenlegi költségek mellett még a támogatásokkal együtt is veszteséges ez a tevékenység. Pedig a tejtermelés színvonala kiváló. 2021-ben a termelésellenőrzött állományban 32 kg volt a fejési átlag, és az írek után az EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az értékesített tej mennyisége.

MA MÁR NEM ANNYIRA IRIGYELT TEVÉKENYSÉG HÚSMARHÁT TARTANI, MINT PÁR ÉVVEL EZELŐTT, ÉS A TENYÉSZTÉSI KEDV IS ALÁBBHAGYOTT.

A húsmarhaágazat sikeres évtizedet tudhat maga mögött. Milyen most a tenyésztési kedv ebben a szektorban?

Tavaly a húsmarhák piacán jelentős (15-30%) áremelkedés volt, különösen a selejt teheneknél és a vágóüszőknél, bikáknál. A tenyészállatok iránti kereslet hullámzó volt. A tenyészbika-beállítási támogatás lendületben tartott a a gulyabikák értékesítését. Az ágazat jövedelmezősége már egy ideje csökken, és egyre több húsmarhatartó dönt úgy, hogy csökkenti vagy teljesen fel is számolja az állományát. Ezek többsége olyan gazda, aki 2010 után vágott bele a húsmarhatenyésztésbe vagy -tartásba. Érdemes arra is odafigyelni, hogy 2021...

A teljes cikket a MÁL januári lapszámában olvashatják