Gorda Sándor: Aki mindent tud a ponty teljesítményvizsgálatáról

A 2023-as október 23-i ünnepségen hárman vehették át Nagy István agrárminisztertől a Pro Aquacultura Hungariae Díjat: dr. Urbányi Béla, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének egyetemi tanára, dr. Gorda Sándor, a Garda Duo Bt. halászati szakértője, valamint Bertalan József, a Bertalan és Társa Kft. ügyvezető igazgatója. A kitüntetettek közül Gorda Sándorral beszélgettünk.

Gorda Sándor a hazai pontytenyésztés területén, különösen a ponty teljesítményvizsgálatában végzett magas színvonalú munkájáért kapta meg a szép elismerést. Mondhatjuk, hogy jó helyre került az oklevél, mert Gorda Sándor azon halászemberek közé tartozik, aki sokat tett azért, hogy a hazai pontytermelés magasabb szintre kerüljön. Ez abban is megmutatkozik, hogy ma már a MA-HAL megbízásából végzi a ponty teljesítményvizsgálatait.

AKVARISZTIKÁVAL INDULT A KARRIERE

Gorda Sándor tavaly töltötte be a hatvanadik életévét. Gyöngyösön született, ahol az édesapja a horgászaton keresztül szerettette meg vele a halat. Egy lakótelepi lakásban csak az akváriumban lehet halat tartani, nevelni, ezért Sándor már egészen fiatalon kezdett érdeklődni az akvarisztika tudománya iránt. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már eldőlt, hogy Sándor a halas vonalon fog elindulni. Az első munkahelye a szarvasi Halászati Kutató Intézet (HAKI) volt, ahol az 1988-as belépés után 18 évet dolgozott. Szerencsésnek mondja magát abból a szempontból, hogy az intézetben Bakos János karolta fel, és vette fel a szelekciós vizsgálati osztályra, ahol alaposan megismerhette a hazai pontytenyésztési rendszert. Kezdetben még a génbankkal, a génbanki fajták hibridizációs keresztezési, fajtajavítási munkálatok eredményeinek felhasználásával foglalkozott.

Magyarországon, a bolygón egyedüliként 32 államilag elismert pontyfajtát tartanak nyilván.

A BŐSÉG TÁRHÁZA

A hazai pontyfajták gazdag választékot kínálnak a haltermelőknek. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a ponty 104 kromoszómával rendelkezik. Ez egyik oldalról jó, a másik oldalról kevésbé jó. A szomszédos pontytermelő országokban korlátozták a pontyfajták tartását, és csak a legjobb tíz-tizenöt pontyfajtát engedték tovább tenyésztésbe, termelésbe vonni. A magyar haltermelők tehát széles palettából választhattak pontyfajtát, mégpedig a Nébih által megjelentetett teljesítményvizsgálati eredmények alapján.

JÓ KÜLLEM ÉS MINŐSÉGI TERMELÉS

A teljesítmény vizsgálata során kétféle tulajdonságot mérnek: a minőségi, kvalitatív tulajdonságokat, ahol a hal külső megjelenését, a testméret indexeit, az örökletes testi hibákat vizsgálják, de górcső alá veszik a pikkelyezettség egyöntetűségét, az állomány színezetét, s a testformát, morfológiát is. A másik tulajdonsági csoport a termelés mennyiségi paramétereit tartalmazza, azaz a termelés gazdaságosságát, eredményességét meghatározó, úgynevezett kvantitatív tulajdonságokat vizsgálják. Ide tartozik a takarmányhasznosítási mutató, a megmaradási százalék, a vágóérték, az ehető húskihozatal aránya és a hús zsírtartalma is.

ÖSZTÖNZÉST JELENT EZ AZ ELISMERÉS

Arra a kérdésre, hogy hol kap helyet a kitüntetés, Sándor végül azt válaszolta, hogy a dolgozószobájában, az íróasztala mellett lévő könyvespolcra helyezte az oklevelet, mert így minden nap kap ösztönzést arra, hogy jobban teljesítsen, és köszönettel tud gondolni mindazokra, akik segítették a pályáján.

A beszélgetést teljes terjedelmében a decemberi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatják