Horváth István maradt az MSTSZ elnöke

Elnökválasztó küldöttgyűlést tartott szeptember 18-án Bicskén a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége. A szervezet elnökének újra megválasz tották Horváth Istvánt. A rendezvényen Feldman Zsolt államtitkár, valamint Nemes Imre, a Nébih elnöke az ágazatot érintő kérdésekről, a legégetőbb helyzetekről, és a várható jövőképről beszéltek.

Újabb ötéves ciklust kezdhet meg a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) elnökeként Horváth István. A régi-új elnök kinevezését követően megköszönte az elnökség, valamint a szövetség minden kollégájának munkáját. Emlékeztetett arra, hogy a szervezetet 2015 szeptemberében alapították azzal a céllal, hogy segítse az állatjóléti támogatások koordinálását, és legyen az ágazatnak egy olyan szak mai szervezete, amely mindenben segítséget nyújt a gazdáknak.

– Mára több mint 1050 sertéstartó tag és 3 tenyésztőszervezet alkotja az MSTSZ-t. 20 munkavállaló folyamatosan kapcsolatban áll a sertéstartókkal, jelölési, nyilvántartási, leltározási feladatokat lát el, koordinálja az állatjóléti támogatáshoz szükséges feltételek mérését, ellenőrzését, valamint az igazolás kiállítását – mutatott rá. Ismertette a sertéstartók számára jelenleg rendelkezésre álló keretösszegeket. Eszerint a koca állatjóléti támogatás 7,8 Mrd forint, a hízóállatjóléti 7 Mrd, a csekély összegű támogatás pedig 3,2 Mrd Ft összegben áll rendelkezésre.– Az éppen futó Vidékfejlesztési Program Telepi beruházások támogatása pályázati kiírás kidolgozásában aktívan részt vettünk. Képviseljük a sertéstartókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában, a Magyar Állattenyésztők Szövetségében, együttműködünk a képzési helyekkel, valamint az Agrárközgazdasági Kutatóintézett el. Kiemelten támogatjuk az Agrárminisztérium, a Nébih és a Magyar Államkincstár munkáját. Köszönjük nekik is a támogató hozzáállást! Még az idei év nagy kihívása, hogy sikerül-e folytatni a hízóállatjóléti támogatást, hiszen a jóváhagyás 2025. január 31-ével lejár – zárta beszédét Horváth István.

ASP: HÁROM AKTÍV GÓC TALÁLHATÓ HAZÁNKBAN

Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke a sertéságazatot érintő aktuális kérdésekről számolt be, melynek középpontjában az afrikai sertéspestis áll. Előadásából kiderült, hogy jelenleg három aktív góc található hazánkban a fertőzött területen belül. Ide tartozik Komárom-Esztergom és Pest vármegye a Dunakanyar irányába, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye román határ menti szakaszai, valamint Nógrád vármegye szlovák határhoz közeli területe. Kiemelte, az összes eset 46 százaléka Borsod vármegyében történt, ám érdekes, hogy az elmúlt másfél évben éppen ezen a területen nem találtak fertőzött állatot. Ennek oka, hogy azokon a területeken, ahol átmenetileg eltűnik az ASP, másfél-két év múlva újra felbukkannak beteg egyedek. Erre pedig az a magyarázat, hogy másfél év szükséges a vaddisznó-populációnak ahhoz, hogy megerősödjön, és olyan szinten felfejlődjön, hogy újra elinduljon a járványveszély. 2021-től folyamatos csökkenés tapasztalható, az idei évben közel azonos esetszám várható, mint tavaly. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye tehát a legfertőzöttebb terület (6122 fertőzött, ASP-pozitív eset), ám itt az utolsó fertőzött vaddisznót 2023. július 3-án jegyezték fel. A nehézségek közepette jó hír, hogy 2021 óta a vírus kizárólag az említett három fertőzött területen belül terjed.

A teljes beszámolót az októberi MÁL-ban olvashatják