Jelentős importkitettség bizonyos takarmány-összetevők terén
A vitaminok és aminosavak megfelelő felhasználása a takarmányokban ma már elengedhetetlen az intenzív fajták genetikai potenciáljának kihasználása érdekében. Az anyagok beszerzése azonban nem egyszerű, mert az Európai Uniót szinte teljes egészében Kína látja el. Takarmányipari szakértőket kérdeztünk a témával kapcsolatban.
A premixek szinte legfontosabb összetevői a vitaminok, mikroelemek és az aminosavak. Tény, hogy az Európában felhasznált vitaminok 75-80%-a Kínából jön, míg az EU-ban mindössze 20-25%-ot gyártunk. Van két-három nagyobb európai gyártó, ilyen a DSM, a BASF vagy az Adiseo, akik elsősorban zsíroldékony vitaminokat, E-vitamint, A-vitamint és D-vitamint készítenek. Az E-vitaminoknál egy kicsit árnyaltabb a helyzet, mint a többi esetben, mert az EU-ban ennek gyártása a 45-50%-ot is elérheti. Az egyéb vitaminoknál, amik nem zsíroldékonyak, és itt főleg a B-vitamin csoportot kell megemlíteni, akár a 80%-ot is meghaladja a kínai kitettség.
Az európai kitettség ma olyan mértékű, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.
Az aminosavaknál még rosszabb a helyzet, főként az esszenciális aminosavak terén, amelyek nélkül elképzelhetetlen a takarmányozás. A három legfontosabb aminosav a metionin, a lizin és a treonin. A metioninnál biztató a helyzet, ennek 70%-a az Európai Unióban készül. A lizinnél azonban messze nem ilyen jók az arányok, csupán 15%-át gyártják Európában, 85%-át Kínában. A treonin-előállítás pedig ezt is túllépve, 90%-os kínai részesedéssel rendelkezik – osztotta meg lapunkkal Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.
Az EU-ba behozott vitaminok értékének nagyjából kétharmada is Kínából származik – hívta fel a figyelmet Nagy Levente, az Agrofeed Kft. cégvezetője. A szintetikus aminosavak – például a lizin, treonin vagy triptofán – piacát szintén kínai nagyvállalatok uralják, mint az Eppen, a Meihua vagy a Fufeng Group. Amennyiben a kínai ellátási láncban fennakadások keletkeznek – legyen szó logisztikai problémáról, politikai feszültségről vagy környezetvédelmi korlátozásról – az európai gyártók mozgástere rendkívül szűkül, mivel az EU-n belüli termelőkapacitás minimális, illetve több esetben hiányzik. Ennek hátterében elsősorban a magasabb energia- és nyersanyagköltségek, valamint a versenyfeltételek egyenlőtlensége áll.
Az EU saját gyártóival szemben szigorú környezetvédelmi előírásokat alkalmaz, ami tovább rontja versenyképességüket a kevésbé szabályozott kínai importtal szemben. Ráadásul a kínai árakat gyakran nem pusztán a kereslet-kínálat alakulása határozza meg, hanem belső tényezők – például az energiaárak, a környezetvédelmi intézkedések vagy az állami támogatások – is jelentősen befolyásolják.
Ez a függőség nemcsak gazdasági sérülékenységet jelent, hanem az élelmiszer-ellátás biztonságát is kockáztatja. Hazai gyártókapacitás ma már gyakorlatilag nem áll rendelkezésre – a korábbi, Evonik által működtetett treoninüzemet is bezárták Kabán. Ennek következtében Magyarország a kínai ellátási láncokból fakadó kockázatoknak ugyanúgy ki van téve, mint bármely más európai ország.
Ilyen mértékű kitettség esetében gondot okozhat egy-egy kínai gyárleállás, karbantartási időszak, a kínai újév időszaka során tapasztalható termeléscsökkenés, illetve egyéb okok (pl. környezetvédelmi fejlesztések) miatt történő leállások is. Nehézséget jelenthetnek továbbá a vámemelések, a tengeri szállítmányozásban előforduló konténerhiányok, a szállítási vis major esetek, a fuvardíjak emelkedése is – tette hozzá Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője.
A kínai kitettségből fakadó többletköltségek közvetlenül beépülnek a takarmányárakba.
MIÉRT PONT KÍNA?
Bustyaházai László, az UBM Csoport takarmányüzletágának vezetője szerint ahhoz, hogy megértsük hogyan jutottunk idáig, egy kicsit vissza kell mennünk az időben. A kínai történet 30 évvel ezelőtt kezdődött. A nagy európai gyártók – egy német, egy francia és egy svájci – elkezdték szisztematikusan kiszervezni az európai vitamingyártásaikat Kínába. Miért? Olcsó energia, olcsó munkaerő, környezetvédelmi előírások hiánya – mind-mind vonzóak voltak a nagytőkének.
A vitaminok és aminosavak nélkülözhetetlen termékek, generikumok, ezeket nem tudja bárki előállítani. Kínában a kitelepített európai technológia átvételével óriási nagy vitamingyártó cégek épültek, termékeiket mára versenyképesebb áron tudják biztosítani, a fent említettek alapján pedig az EU egyértelműen az ott gyártott termékek importjára szorul. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett szeretném megemlíteni, hogy Európa egyik legnagyobb lizingyártója, az Eurolysine körülbelül 80 ezer tonnát gyárt. Ezzel szemben Kínában van több olyan üzem, ahol 300-400 ezer tonnánál nagyobb az évi gyártás....