Kettős szorításban van a takarmányágazat

Úgy néz ki, egy időre biztosan vége az olcsó élelmiszer korszakának. A háború kitörése és az aszály megfejelte az egyébként is kedvezőtlen takarmánypiaci helyzetet. A folyamatosan emelkedő alapanyagárak, a forint gyengülése és az energiaválság drasztikusan megnöveli a takarmányárakat, aminek egyelőre nem látjuk a végét.

Összességében a magyar takarmánygyártás gabonaalapú – kezdte helyzetértékelését Pótsa Zsófia. A Gabonaszövetség főtitkára elmondta, hogy az elmúlt 5-10 évben nagy változás nem volt az ipari keveréktakarmányok összetételében. A takarmányok 60-61 százaléka gabona, ebből 26-34% a kukorica, 16-22% a búza és 7-9% az árpa. Ezen arányok pontos alakulását az adott év gabonaárai határozzák meg, hiszen bizonyos mértékben van kiváltási lehetőség a gabonák között. Jelenleg a kukorica ára kedvezőbb a búzáénál, ezért afelé látszik tolódni az arány hazai és világpiaci szinten is, de ez változhat a várhatóan gyenge terméshozam miatt.

A SZÓJADARA FELHASZNÁLÁSA STAGNÁL, AZ ETANOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK ETETÉSE ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKSZIK.

SZÓJAIMPORTUNK ALIG CSÖKKENT
A Gabonaszövetség főtitkára azt is elmondta, hogy korábban 0,8, ma már 2,5 százalékát teszi ki a keveréktakarmányoknak a DDGS. Mint fehérjedúsabb, értékesebb alapanyag, további potenciál van a felhasználásában, pillanatnyilag az ár szabhat határt ennek a növekedésnek.

A SZÓJADARA-KITETTSÉGÜNK MINDIG NAGY VOLT, ÉS EZ A KÖZELJÖVŐBEN SEM FOG VÁLTOZNI. 450-500.000 TONNÁT IMPORTÁLUNK MINDEN ÉVBEN.

A világpiacon már tavaly emelkedő tendencia volt megfigyelhető az árakat illetően, amit a háború kitörése tovább gerjesztett – emlékeztetett Pótsa Zsófia.

Nettó exportőr országként eddig jellemzően nem importáltunk, most azonban a tranzitútvonalak átrendeződése miatt a beérkező gabona is befolyással lehet a piacra, amennyiben olcsóbb, mint a hazai termesztésű. Annak ellenére, hogy továbbra is teljesen önellátók vagyunk gabonából, ebben a szezonban
szüksége van Magyarországnak erre az importra ahhoz, hogy az exportot működésben tartsa.

A TAKARMÁNYIPAR AZ ÁLLATTENYÉSZTŐK EGYIK LEGNAGYOBB HITELEZŐJE.

A takarmánygyártók tisztában vannak az állattenyésztők nehéz helyzetével is, és igyekeznek nem terhelni őket, de csak addig képesek segíteni, amíg az iparág működését ez nem veszélyezteti. A takarmányipar kitettségét erősíti a keresleti piac, gyakran nem olyan egyszerű gabonát venni, a termelők és a kereskedők elnyújtva adják el a terményt.

MINDANNYIAN TISZTÁBAN VAGYUNK VELE, HA NINCS ÁLLATTENYÉSZTÉS, TAKARMÁNYIPAR SINCS, ÍGY AZ EGYMÁS SEGÍTÉSE, ÉLETBEN TARTÁSA TOVÁBBRA IS A VILÁG LEGTERMÉSZETESEBB, MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ DOLGA KELL LEGYEN.

A KŐOLAJ ÁRÁHOZ IGAZODIK A GABONA ÉS AZ OLAJOSOK VÉTELÁRA

Hol van már, amikor 12-13 évvel ezelőtt még a kukoricánál intervenciós árat kellett alkalmazni – emlékeztet Tóth Péter, a Vitafort Kereskedelmi koordinátora. A szakember szerint a gabona és az olajosok esetében a bioüzemanyag célú felhasználás változtatta meg az árkalkulációt.

EZ AZ ÉV TELJESEN MÁS LESZ
A háború nagyon megzavarta a piacokat, és komoly kilengéseket okozott – kezdi a takarmánypiac helyzetének értékelését Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az elmúlt években nagyon kedvezőtlen tendencia volt, ami most megállni látszik. Sok ország csökkentette, vagy abbahagyta az abraktakarmány termesztését, helyett e az olcsóbb ukrán takarmány-alapanyagokra alapozta állattartását. Nekik most teljesen újra kell tervezniük a takarmánybeszerzésüket

A teljes körinterjút az augusztusi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható.