Kína egyre több húst lesz kénytelen vásárolni az ASF terjedése miatt

A kereskedelembe kerülő húsok nagy mennyiségét fogják a közeljövőben Kínába exportálni – derült ki a Rabobank júniusban készített tanulmányából.

Az afrikai sertéspestis (ASF) megjelenése Délkelet-Ázsiában nemcsak az érintett régióban, de az egész világban érezteti hatását. Ez persze nem véletlen, hiszen fontos sertéstartó és sertéshús fogyasztó országokról van szó, amelyek között Kína egyben a világ elsőszámú sertéshús vásárlója.

Idén az EU sertéshús exportjának közel felét Kínába (41%) és Hong-Kongba (6%) szállították, e mellett 11 százalékát Japánba, közel 10 százalékát Dél-Koreába, 7 százalékot pedig a Fülöp-szigetekre exportáltak.

Az EU a világ elsőszámú sertéshús exportőre, tőle 25 százalékkal elmaradva az USA, majd tőlük alaposan lemaradva Kanada és Brazília következnek. A kínai vásárlások miatt megélénkülő világpiaci kereslet az EU és a másik három sertéshús exportőr termelőinek jó hír.

Az ASF kínai, vietnámi, kambodzsai, laoszi megjelenése, gyors terjedése és az állományok felszámolása miatt hamar húshiány alakult ki Kínában, aminek hatása nagyon gyorsan begyűrűzött az európai sertéspiac alakulásába. Márciustól kilőttek a német, holland, spanyol árak, jelenleg 35 százalékkal veszik drágábban a hízókat mint év elején (hazánkban 440-460 Ft/kg a jelenlegi árszint) és a tavalyi árakhoz képest is 25 százalékos az emelkedés. Ez jó hír a termelőknek, ugyanakkor nagyon nehéz helyzetbe került sok feldolgozó, akik az átadási áraikat messze nem ilyen mértékben tudták emelni, így számukra az elmúlt hónapok és az év hátralévő része masszívan veszteséges lehet.

Kína a kieső termelésből fakadó húshiányt egyrészt nagyobb importtal, továbbá a belső fogyasztás más húsfélékre (baromfi-, és marhahús, továbbá hal) történő átállításával igyekszik ellensúlyozni. Ebből a világpiacon húsexportőrként jelenlévő országok (pl. EU, USA, Brazília, Ausztrália) profitálhatnak.

Kínában 2018-ban 440 millió sertést tartottak (EU-ban 150, az USA-ban 73 milliót). Szakértők szerint az ASF hatására év végéig 150-200 millió sertés kiesésével kell számolni, ami a távolkeleti ország állományának harmadát jelenti. Ez akkora termeléskiesés, mintha az EU egy teljes évig szüneteltetné a sertéshús előállítását. Ilyen mértékű csapás után a kínai sertéságazat kibocsátásának helyreállítása évekbe telhet és a fogyasztás is csökkenhet. A tenyészállat előállítás felpörgetése hosszabb időt vesz igénybe, a termelők pedig, akik közül az állományok fölszámolása miatt, többen végképp felhagynak a sertéstartással, óvatosan fogják csak újra telepíteni az ólakat.

Vietnámban sem jobb a helyzet, ahol az elmúlt hónapokban a teljes sertésállomány ötödét vágták ki. Laoszban június közepén jelent meg a kór a vietnámi határtól nem messze.

Az ASF vírus elleni vakcina kidolgozásának gondolata mintegy 50 éve foglalkoztatja a kutatókat, sajnos eredményes oltóanyagot eddig senkinek sem sikerült előállítani. A kórokozó rohamos terjedése ugyanakkor egyre több kutató cég és intézet számára teszi gazdaságilag is kifizetődő feladattá a hatásos vakcina előállítását. Kínában például egészen addig, amig az ASF nem jelent meg az országban, tilos volt ezzel a vírussal foglalkozni. A helyzet azonban megváltozott, miután tavaly augusztusban megjelent a gyilkos kór az országban. Ma már jelentős pénzeket (közel 40 milliárd forintnak megfelelő jüant) fordítanak Kínában ASF vakcina kifejlesztésére. Szakértők szerint legalább 7-8 évre van szükség a hatásos oltóanyag kidolgozáshoz.