Könyv született a limousin fajtáról
2025-ben a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tagjai új szakkönyvet helyezhettek otthonaik könyvespolcára. Megszületett ugyanis az a limousin fajtáról szóló szakkönyv, amely hosszú egyeztetések, tervezés és kivitelezés eredményeként látott napvilágot 2025 szeptemberében.
A könyv címe: A limousin fajta és magyarországi tenyésztése. Szerkesztője: dr. Tőzsér János professzor, egyetemi tanár. A fejezetek szerzői a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – Szent István Campusának (Gödöllő), az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszékének (Budapest), valamint az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (Budapest) munkatársai, továbbá a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. A szakkönyvet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Kara (Mosonmagyaróvár), az Universitas Győr Nonprofit Kft. (Győr) és a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete közösen adta ki.
– Az utóbbi években több, hazánkban tenyésztett szarvasmarhafajtáról született szakkönyv, ezért a napjainkban, Magyarországon legnagyobb populációt alkotó klasszikus értelemben vett húsmarhafajta esetében ez az írás hiánypótló – kezdte gondolatait dr. Tőzsér János professzor, a könyv szerkesztője az egyesület által szervezett könyvbemutatón. A bemutatóról készített kisfilm az egyesület honlapján (www.limousin.hu) meg tekinthető.
JELENTŐS ÁGAZAT
Szinte minden országban, ahol a mezőgazdaság hangsúlyos ágazata a gazdaságnak – köztük Magyarországon is –, nagy jelentősége van a szarvasmarha-tenyésztésnek. A szektor meghatározó volt a múltban, hangsúlyos napjainkban, és a jövőben is az élelmiszer-termelés fontos szereplőjének tekintjük. A tej- és hústermelés mellett egyéb szempontok is növelik jelentőségét. A húsmarhaágazat például nagyon sok családnak ad megélhetést, miközben olyan természeti környezetben termel, ahol más terméket nem, vagy nagyon rossz hozammal lehetne előállítani. Magyarországon valamivel több mint egymillió hektár gyep található, amely alapját képezheti a húshasznú anyatehéntartásnak és borjú-előállításnak. A tehenek az év nagy részében a gyepen tartózkodnak, és itt főként fűből és vízből állítják elő kérődző emésztésük segítségével a mai piacon is igen értékes marhahúst, amely hozama és minősége is jelentős, ezzel nagy mértékben megalapozza a világ élelmiszertermelését. Mivel a marhahús és az élő állat (hízóalapanyag, vágóállat) főként exporttermék, ezért hazánkban a szektor nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolható. Ezt már a rendszerváltás előtt is felismerték: az úgynevezett „szakosodás” következtében elindultak a hazai húsmarhatenyésztésben és -tartásban a külföldi fajták keresztezési és fajtatiszta teljesítményvizsgálati kísérletei. Ennek a folyamatnak köszönhetően ma már szinte minden, világszinten jelentős szarvasmarhafajta képviselteti magát a hazai biológiai alapokban. A limousin az egyik legjelentősebb fajta ma a magyar húsmarhatenyésztésben, mely az utóbbi időben mind létszámát, mind minőségét tekintve folyamatosan emelkedett. Ezt a fejlődést kifejezetten fontosnak tartotta a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének vezetése, hogy bemutassa a hazai szakmai közvélemény számára, egészen a kezdetektől napjaink legújabb kutatási eredményéig. A szerzők emellett azt is szem előtt tartották, hogy olyan könyv szülessen, ami a húsmarhatenyésztés iránt érdeklődő fiatal gazdák, gazdajelöltek és szakmát tanulók számára is hasznos legyen, és olvasmányos formában adjon átfogó ismeretanyagot.
HÚSMARHATARTÁS KÖZÉRTHETŐEN
A könyv összeállításának ötlete először 2018-ban merült fel, azaz hét évvel ezelőtt, amikor a szerkesztő és az egyesület ügyvezető igazgatója arról értekeztek, hogy fontos lenne összeállítani egy szakirodalmi anyagot, egy összegzést a limousinról, erről a rendkívül jelentős, napjainkban meghatározó fajtáról. Az összegzés a tervek szerint magában foglalta a fajta jelentőségét, helyzetét a világban és a piacon, az eredetét, franciaországi kialakulását és hazánkban történő elterjedését, valamint a tartását, tenyésztését, illetve a fajtával végzett hazai kutatások összességét. Arról is nagyon hamar megszületett a konszenzus, hogy a tartástechnológia bemutatásában a modern, precíziós módszereket kell előtérbe helyezni, ismertetni a napjainkban alkalmazható modern, főként szenzoros eszközöket, melyek lehetőséget adnak a betegségek korai felismerésére, a prevencióra. Persze világos volt az is, hogy az általános húsmarhatartási módszereket is...