Miért nőtt 2022-ig és mit érdemes „hazahozni” a támogatási logikából?

Ausztria jó összehasonlítási alap a juh- és kecskeágazat számára, mert a kiskérődzőket nem csupán hús- vagy tejtermelő állatként kezeli, ha nem tájhasználati és közjószolgáltatást nyújtó rendszerként: legeltetés, gyepfenntartás, biodiverzitás, hegyvidéki térségek életképessége. Ennek megfelelően a támogatások sem egyetlen „nagy” állatalapú prémiumra épülnek, hanem többlábú, rétegzett portfóliót alkotnak.

MI TÖRTÉNT AZ ÁLLATLÉTSZÁMMAL – ÉS MIÉRT FONTOS A SZERKEZET?

A hivatalos tárcaadatok szerint 2022-ig összességében emelkedett a juh- és kecskeállomány, majd 2023–2024-ben enyhe visszarendeződés látszik: a juhlétszám nagyjából 401 ezer → 392 ezer → 391 ezer, a kecskelétszám 99 ezer → 97 ezer → 96 ezer (kerekített adatok), miközben az érintett gazdaságok száma nagyjából stabil, ~26,4 ezer körül maradt.

A szerkezeti kép legalább ennyire tanulságos: a kiskérődzők tartása Ausztriában sok esetben kiegészítő tevékenység, részmunkaidős gazdálkodási modellbe illesztve. Vagyis nem feltétlenül óriásüzemi csúcstechnológia kell hozzá, hanem egy olyan környezet, ahol a legeltetésre épülő tartás üzemgazdaságilag vállalható.

A TÁMOGATÁSI LOGIKA LÉNYEGE: NEM AZ ÁLLATOT FIZETIK MEG, HANEM A TELJESÍTMÉNYT A TÁJ FELÉ

Az osztrák rendszer több rétegből áll, amelyek együtt adják ki azt a stabilitást, ami mellett a juh és a kecske „rendszerszerepet” kap.

1. Alaptámogatási réteg a gazdaság egészére: A kiskérődzők tartói is a közös agrárpolitika alaptámogatási logikájában mozognak: ez jellemzően nem "juh vagy kecske külön jogcím”, hanem a gazdaság jövedelembiztonságát adó alap.
2. Célzott kapcsolt támogatás alpesi legelőre történő felhajtásra: Ausztria egyik legérdekesebb, kifejezetten kiskérődzőkhöz is kapcsolható eleme az alpesi legelőre történő felhajtás támogatása. Itt nem általános anyajuhprémiumról beszélünk, hanem tájhasználati célú, jól védhető konstrukcióról: annak jár, aki ténylegesen ilyen legeltetési rendszert működtet. A díjtételek számítását állategység-alapú logika szerint végzik el, az anyajuh és anyakecske esetében ez a dokumentum alapján nagyságrendileg ~100 euró/állategység. Az elszámolási arányok figyelembevételével egy anyára vetítve hozzávetőlegesen 10–15 euró támogatás adódik.
3. Legeltetéshez kötött állatjóléti és környezeti kifizetések: Az osztrák agrár-környezetgazdálkodási rendszerben a kiskérődzők szempontjából kulcs a legeltetés vállalásához kötött állatjóléti jogcím: a logika egyszerű és erős – a legeltetés többletköltségét és kockázatát ellentételezi, ráadásul napokra és feltételekre bontva, ellenőrizhető módon. A prémium nagyságrendje ~50 euró/állategység, és van olyan eset, amikor egy másik jogcímmel együtt a legeltetési prémium csökkenhet, illetve emelt legeltetési nap vállalás esetén pótlék is megjelenik.
4. Hátrányos adottságok kompenzációja: Ausztriában a hegyvidéki vagy hátrányos adottságú területek magas aránya miatt a területi kompenzáció nem „színes szalag”, hanem tartópillér: azt a célt szolgálja, hogy ott is fennmaradjon a gazdálkodás, ahol magasabbak a költségek és gyengébbek a termelési feltételek. Ennek egyik alternatívája lehet Magyarországon a regeneratív és/vagy a vizes élő helyeken történő...