Nagy István: Kihívásokkal teli időszak vár a magyar mezőgazdaságra
A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.
„Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket” – fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron – emelte ki. Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás.
„Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” – jelentette ki. Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez.
Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.
Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek, ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki. Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében – mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.
A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes. Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse – húzta alá.
Kiemelte: a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat – emlékeztetett. „A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük” – hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék – megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.
Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása – jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.
Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be – jegyezte meg.
A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni.
Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell – folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.
Horváth István (Fidesz) megköszönte Nagy munkáját, de azt mondta, problémákról is tud beszélni, különösen az állattenyésztést érintő gondokról, ő maga ugyanis sertéstenyésztéssel foglalkozik. Beszélt az energiaárak elszállásáról, szerinte ezzel mindenképp kell foglalkoznia a minisztériumnak. Megköszönte azt is, hogy a minisztérium korábban mindig partner volt az áfacsökkentésekben, és kérte, hogy a táp- és takarmányárak áfáját is csökkentsék 27-ről 5 százalékra. Arról is beszélt, hogy – részben az EU támogatási rendszere miatt is – mostanra sokkal könnyebbé vált a növénytermesztés, mint az állattenyésztés, a földalapú támogatások miatt a növénytermesztőknél extraprofit jelentkezik, az állattenyésztőknél azonban nincsen ehhez hasonló, termeléshez kötött támogatás, miközben a költségeik egyre magasabbak. „Ez nem nemzeti, ez EU-s probléma” – mondta Horváth, aki felvetette, hogy a magyar szakmai szervek V4-es partnereikkel is keresni fogják az együttműködést az EU-s támogatási politika számukra kedvező befolyásolásában.
Horváth Istvánnak válaszolva Nagy azt mondta, sok dolga lesz a minisztériumnak a sertéstenyésztőkkel, ebben számít is az ágazat együttműködésére. A miniszter szerint együtt kell keresni a választ az energiaárak emelkedésére, és az ágazat számíthat a minisztérium támogatására a takarmány- és tápárak áfájának csökkentésében. Az pedig, hogy gabonaféléket milyen mértékben bocsátunk ipari felhasználásra, Nagy szerint erkölcsi, etikai kérdés is, és azt mondta, most, hogy kitört a háború és élelmiszerválság fenyeget, az EU rögtön elállt attól, hogy növelje a mezőgazdasági alapú komponens arányát az üzemanyagokban.
Bencze János (Jobbik), reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához, szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása. Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik.
Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz, ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség, valamint beszélt „a sötétzöld lobbiról”, az EU-s Green Dealről, ami szerinte „egészen aljas dolog”. Font Sándor bizottsági elnök ehhez kapcsolódva beszélt arról, hogy a zöldek marhahús helyett lisztkukacot, sáskát is tücsköt akarnak etetni az emberiséggel, mert annak előállításához kevesebb víz kell. Sérelmezte azt is, hogy az EU támogatási politikája és a világpiaci folyamatok miatt lassan mindenhol szántőföldek lesznek, egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel, kertészettel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Nagy szintén tart a zöldlobbitól, arról beszélt, hogy ma már az állatvágás ellen gyűjtenek aláírásokat, és ha összejön a szükséges számú aláírás az EU-ban, akkor a miniszter szerint betilthatják az állatvágásokat az Európai Unióban. A politikus szerint az is nonszensz, hogy az EU-ban betiltják a ketreces állattartást, majd óriási hitelt adnak Ukrajnának ketreces technológiájú tojásfarmok létesítésére.
Nagy megjegyezte azt is, nem a zöld gondolattal van baja, nem a környezetvédelemmel, hiszen ezek természetes dolgok, és ezekben a vállalásokban Nagy szerint Magyarország sokkal előrébb jár, mint több nyugat-európai ország. Ezért szeretne a tárca nagy hangsúlyt fektetni a jövőben a precíziós mezőgazdaság támogatására is, ezzel ugyanis a vegyszerhasználat is csökkenthető, és az öntözés is gazdaságosabb.
Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása – jelezte. Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását, ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként. A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.
(hirado.hu/MÁSz)