NAK: A jégkármérséklő rendszernek nincs hatása a csapadék mennyiségére

A globális felmelegedés miatt az elmúlt években gyakrabban fordultak elő extrémebb időjárási jelenségek, mint az aszályok, a villámárvizek, a szupercellák. A jégkármérséklő rendszer a jégkárokat mérsékli, de a csapadék mennyiségére nincs befolyása.

Az országos jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését, az 1991 óta Somogy, Tolna és Baranya megyében működő talajgenerátoros rendszer országos lefedettségűre bővítésével.

Bár ez már az 5. üzemeltetési év, sajnálatos módon idén széles körben kerültek előtérbe a rendszerrel kapcsolatos olyan tévhitek, melyek minden alapot nélkülöznek.

Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István is megerősíti. A vele a témában készült beszélgetés itt tekinthető meg.

A tudományos modelleken túl a működési tapasztalatok is alátámasztják, hogy a jégkármérséklő rendszernek nincs időjárásbefolyásoló hatása.

Az elmúlt harminc év alatt, mióta a rendszer működik, az időjárás változatosságának megfelelően akadtak csapadékban bővelkedő és persze aszályosabb esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy akkor is voltak aszálymentes évek, amikor még csak három megyében működött a jégkármérséklő rendszer, de akkor is, amikor már országos lefedettséggel üzemelt. Nemcsak az utóbbi harminc évben, hanem ötven, de több száz évvel ezelőtt is voltak aszályos esztendők.

Kiemelendő például a 2020-as év, amikor harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő rendszer. Ebben az évben az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le a talajgenerátoros rendszer üzemelése mellett is, amely tény szintén azt igazolja, hogy a rendszer üzemeltetése nem befolyásolja a csapadékképződést, és a csapadék eloszlását sem.

A szélsőséges időjárási körülmények tehát nem csak az aszályt, hanem az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségű csapadékot is jelentik, melyek akár villámárvizek formájában hatalmas károkat okozhatnak. Elmondható, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatásai már rövid, néhány évtizedes távon szemmel láthatók. A korábban szokatlan meteorológiai jelenségek gyakoriságában, melyek villámárvizek, zivatarok, szupercellák, jégesők, hőhullámok és aszály formájában jelentkeznek a mindennapjainkban. Ezen időjárási jelenségek nem csak hazánkat sújtják, hanem egész Európában problémát okoznak.

(NAK)