Négyesfogathajtó VB: új mércét állítottak fel Szilvásváradon
2024. szeptember 4. és 8. között rendezték meg az INEOS FEI négyesfogathajtó világbajnokságot, melynek a Szilvásváradi INEOS Grenadier Lipicai Lovasközpont adott otthont. Az esemény nagy népszerűségnek örvendett mind a látogatók, mind a versenyzők körében, összesen több mint 250 ló és 50 fogat indult a megmérettetésen. Ugyan a magyar eredmények nem lettek olyan kiemelkedők, mint 40 éve, a rendezvény sikerét ez sem árnyékolta be. A világbajnokság kapcsán Cseri Dáviddal, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójával és a világbajnokság versenyigazgatójával beszélgettünk.
Milyen visszhangot váltott ki az esemény a külföldiek részéről?
A külföldi sajtó szerint új mércét állítottunk fel a négyesfogat-versenyek életében. A magyarországi világverseny amellett, hogy Szőke Gábor Miklós világhírű szobrászművész által tervezett látványos akadályokkal volt felszerelve, nem felejtette el, hogy mi is a sport lényege: a lélek.
Sajnos nehezíti a helyzetünket, hogy nem olimpiai sportról beszélünk, így a szakág nemzetközi népszerűsítése és a szponzorok felkutatása nehézségekbe ütközik. Emellett egy rendkívül időigényes és költséges sportról van szó, mely pénzdíjai ezzel kevés esetben állnak arányban. Különösen nagy öröm számunkra, hogy míg Aachenben öt-tízezer látogató szokott jelen lenni a fogathajtó versenyek során, addig nekünk a sokszorosát, közel ötvenezer embert sikerült bevonzanunk. Több olyan külföldi látogatóval vagy az előző hazai VB-n valamilyen módon résztvevő emberrel találkoztunk, akik csak a verseny miatt látogattak most Magyarországra. Többek között ennek volt köszönhető, hogy egy rendkívül jó hangulatú és befogadó légkörű eseménynek lehettünk tanúi, amilyenben a sokat látott versenyzőknek is ritkán van részük.
Joaquín Medina, a FEI Fogathajtó Szakbizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a sport egyik legszebb, legnehezebb és legjobb versenyhelyszíne Szilvásvárad. Emellett a szakmai szereplők kiemelték, hogy példamutató volt az odafigyelés mind a versenyzők, mind a lovak jólétének irányába.
A már említett Szőke Gábor Miklós világhírű szobrászművész alkotásainak köszönhetően a pályákon készült fotókat, reméljük, majd 40 év múlva is szívesen nézegetik, és jó szívvel emlékeznek majd vissza a versenyre, ahogy mi is tett ük a ’84-es rendezvény kapcsán.
Az Állami Ménesgazdaságban a tenyésztés során mennyire tartják szem előtt a fogatsportra való szelekciót? Milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak egy fogatban dolgozó lipicai lónál?
A génmegőrzés és a klasszikus vonalak, tulajdonságok megőrzése mellett nagyon fontosnak tartjuk a sportkipróbálást. Ennélfogva prioritás a fogatsportra és a díjlovaglásra való szelekció a tenyésztésben. Igyekszünk minden kancát és minden mént nyereg alatt és fogatban is kipróbálni, versenyeztetni mielőtt tenyésztésbe vesszük. A képzés és a versenyek alatt nagyobb rálátásunk lesz az egyedek szervezeti szilárdságára, állóképességére, intelligenciájára, teljesítményére.
Előnyben részesítjük a térölelő mozgást. A fogatsportra való szelekció miatt a szilvásváradi lipicai lovak marmagassága pedig néhány centiméterrel nagyobb, mint a környező országok lovaié.
A teljes interjú az októberi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható