S T A F É T A

Szőnyi Viktor: A mezőgazdaságtudományi karon újra indították a klasszikus 5 éves agrármérnök képzést. Hogyan ítéli meg ennek hatását a végzés után állattenyésztésben elhelyezkedni kívánó hallgatók szempontjából?

Béri Béla: A magyarországi agrár karokon évtizedeken keresztül az általános agrármérnök képzés rendszerében végeztek a hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése után az alap (BSc.) és mester (MSc.) képzés új helyzetet teremtett az oktatásban. Már a rendszer indításakor érzékeltük, hogy ez a két fokozatú képzés nem igazán felel meg az agrármérnökök oktatására, mert nem tudja figyelembe venni az eltérő alapokkal érkező hallgatók felkészültségének különbségét. A rendszer jellegéből adódóan előfordulhat, hogy más alapképzést kapott hallgató állattenyésztő, vagy növénytermesztő mesterképzésen vesz részt azokkal a hallgatókkal együtt, akik ezeket az ismereteket BSc. képzésben több éven keresztül megtanulhatták. Ilyen képzésre annak idején rendelkezésre álltak a főiskolák és az egyetemek, akik ennek a feladatnak és az eltérő képzési célnak meg tudtak felelni. Személyes meggyőződésem szerint a gyakorlat számára az 5 éves képzésben résztvevő hallgatók felkészültebbek és jobban használhatóak voltak. Javaslataink eredményeként 3 évvel ezelőtt meghagyván a BSc., MSc szintet, elindíthattuk az 5 éves osztatlan agrármérnök képzést. Már az eddigi tapasztalatok is igazolják, hogy ez a rendszer érdeklődésre tart számot jelentkező hallgatóink között és remélhetőleg a szakmai közvélemény is hozzánk hasonlóan pozitívan fogja megítélni.

A következő részben:
Kérdés Veres Zoltánhoz, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezetőjéhez szól:
-A szarvasmarhatenyésztésben egyre nagyobb szerepet kapó új módszerek (genomika, OPU, IVF) mennyiben módosítják a mesterséges termékenyítő állomások lehetőségeit és feladatkörét?