Sertéstartók premizálása az EU-ban: árak és jövedelmezőség

A sertéstartók premizálását bemutató cikksorozatunk harmadik részében összehasonlítjuk az MSTSZ megrendelésére készített jelentésben szereplő négy EU-tagország (Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország) és Magyarország hízósertés-felvásárlási árait, valamint jövedelmezőségi modellszámításokat mutatunk be.

PÁIR-ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A vágósertések Európai Bizottság honlapján közzétett vágóhídi belépési árai minden EU-tagországban a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) azonos módszertana alapján, bizottsági rendeletben meghatározott módon gyűjtött árak (hasított testek piaci ára a vágóhíd kapujában fizetett ár, áfa nélkül, hasított hideg súlyban). Ezen árakra a továbbiakban PÁIR-árként hivatkozunk. Az EU-ban a vágósertés ára hasonló tendenciát követ a tagországokban annak ellenére, hogy más-más lehetőségek, illetve korlátozó tényezők befolyásolják például a külpiaci értékesítést (afrikai sertéspestis, ázsiai exportpiacok stb.).

Összehasonlító elemzésünkhöz a PÁIR-árakat vettük bázisárnak, és ehhez adtuk hozzá az adott tagországra jellemző azon bónuszokat, amelyek mértékéről információval rendelkezünk. A levonásokkal, diszkontokkal nem számoltunk, mivel a vágó hidak és termelők célja a piaci igényeknek legjobban megfelelő sertések előállítása, a minőségi sertéshús termelése.

A prémiumokkal növelt hollandiai ár többnyire a legalacsonyabb volt a vizsgált EU-tagországok között az ötéves idő szakban, ugyanakkor az egyéni szerződések keretében további bónuszok lehetségesek, amelyek nagyságrendje nem ismert, in formáció ezekről nem hozzáférhető. Jellemzően Németországban és Spanyolországban volt a legmagasabb a vágósertésekért fizetett ár, ami az Unión belüli és kívüli exportpiacokra nagy volumenben történő értékesítésnek köszönhető. Dánia esetében a 2020. évi adat kiemelkedik a többi EU-tagország áradatainak sorából, amikor az ASP németországi megjelenése és a még erős kínai kereslet felhajtotta a dániai vágósertések árát.

Magyarország esetében az AKI PÁIR adatait tüntettük fel (ez sem tartalmaz bónuszokat). A prémiumokkal növelt éves átlagárakat bemutató 1. ábrán látható, hogy egyik vizsgált évben sem a magyarországi volt a legalacsonyabb ár a sorban, amit árnyal az, hogy a hollandiai prémiumok mértéke egyéni szerződések függvénye, és nem nyilvános, ezért azokat nem tudtuk feltüntetni az ábrán.

Bővebben a témáról a januári Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatnak