Sikeres kaszálási bemutató Kőszegen
Gyepeink nemcsak értékes élőhelyek, hanem az állattartó gazdaságok működésének is alapját jelentik – erre a kettős szerepre is felhívja a figyelmet a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt.
A projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a végrehajtásban 14 partner, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vesz részt. A kamara a program agrár oldalát biztosítja, koordinálja a modellgazdaságokat és szervezi a bemutatórendezvényeket, kiadványt jelentet meg (pl. regeneratív gyepgazdálkodás témában).
A 7 éves (2019-2026), közel 3 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló program célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok hosszú távú megőrzése, a gazdák edukálása, a gyepgazdálkodási ismeretek átadása, a gyepre alapozott természetkímélő állattartási módszerek terjesztése.
Ennek egyik módja modellgazdaságok kiválasztása és náluk bemutatók tartása. Egy ilyen szakmai napot szervezett a NAK, mint együttműködő partner június 11-én Kőszegen. A ragadós száj- és körömfájás járvány miatt tavasszal el kellett halasztani a legeltetési bemutatókat, így a kőszegi program volt az év első nyilvános, modellgazdaságban szervezett eseménye. A helyszínt a Kőszegi Evangélikus Középiskola tangazdasága biztosította, ahol a természetkímélő kaszálást és a minőségi réti széna készítést mutatták be az érdeklődőknek.
A résztvevőket a Kamara nevében Dr. Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke köszöntötte. A szakember kiemelte, hogy a GRASSLAND projekt elősegíti a természetvédelmi és állattenyésztési közös szempontok megtalálását, a fenntartható legeltetéses állattartási, kaszálási és széna készítési módszerek megismertetését a gazdákkal. A NAK számára különösen fontos, hogy e témák a gyakorló gazdálkodók számára is közérthetőek legyenek és be tudjanak épülni a napi gazdálkodási gyakorlatba.
A modellgazdaságok példája jól mutatja: a gazdasági és ökológiai érdekek jól összehangolhatók és a változó klíma ellenére is hasznot termelnek a gazdálkodóknak. Emellett hűen tükrözik, hogy a gondos gazdálkodók a biológiai sokféleség fontos letéteményesei.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) és a NAK 2021-ben Gyepgazdálkodási Munkacsoportot hozott létre, amely 2022-ben az Agrárminisztérium megbízásából országos gyepállapot felmérést végzett. Ekkora célzott gyepfelmérésre évtizedek óta nem került sor. Ezen kívül végeztek egy online felmérést legeltetéses állattartást folytató gazdák között. Az előbbinél több mint 23 ezer ha gyepen végeztek teljes cönológiai felmérést, az utóbbi keretében több mint 1000 gazdát kérdeztek meg, akik összesen 88 ezer ha legelőn és réten gazdálkodnak.
A vizsgálatokból egyebek mellett kiderült, hogy
a legelők 72 százalékán húsmarhákat, 12 százalékán juhokat és 3 százalékán szarvasmarhát és juhokat legeltetnek. Lovat a felmért gyepek alig 6%-án legeltettek;
a felmért védett gyepek 53 százalékán gyepjavítási (pl. felülvetés) beavatkozásokra lenne szükség, de ezek a Natura 2000 rendelet előírásai miatt nem hajthatók végre;
a felmért Natura 2000 gyepek több mint 26 százalékán felülvetéses gyepfelújításra lenne szükség;
a legeltetett gyepek átlaga 70 ha, a kaszálóké 39, a réteké pedig 40 hektár;
a rétek 46 százalékán semmilyen műveletet nem végeznek a gazdák;
a legelőkön és kaszálókon a gazdák több mint kétharmada végez valamilyen gyepápolási munkát;
a tisztító kaszálás, ill. szárzúzás mindhárom hasznosítási mód esetén a leginkább elvégzett művelet (56-, 48-, 37%-os arányban);
a gazdák 7-10%-a végzett felülvetéses gyepfelújítást az elmúlt években
a gyepeken (nem védetten) kevesen és ritkán végeznek szervesanyag-utánpótlást;
a gazdák 2/3-a nem végzett szervestrágyázást az elmúlt években;
akik szórtak ki istállótrágyát, azoknak a fele 5 t/ha-nál kevesebbet juttatott ki, ami elhanyagolható mennyiség, mivel a felületre szórt trágya hatékonysága kicsi, átlagos nitrogéntartalma mindössze 0,5 százalék;
a gazdák mindössze 5%-a trágyázta a gyepeit olyan mennyiségű istállótrágyával (20 t/ha-nál több), aminek érdemi hatása lehet;
a válaszadók 89 százaléka egyáltalán nem szórt a gyepekre műtrágyát legalább 5 éve;
az állattartók 42 százaléka folytat pásztoroló legeltetést, 45 százalékuk fix karámban legeltet, és minden negyedik alkalmaz rotációs, szakaszváltó legeltetést.
A bemutatósorozat következő állomása 2025. július 10-én, csütörtökön lesz Nagygyimóton, Barth Róbert gazdaságában. A középpontban ezúttal az irányított legeltetési rendszerek állnak majd. A regisztrációs felület hamarosan elérhető lesz – érdemes figyelni a híreinket.
A modellgazdaság-hálózat nyitott, a projektpartnerek továbbra is várják mindazon gazdálkodók jelentkezését, akik a saját gazdaságukban természetkímélő gyepgazdálkodást folytatnak, és szívesen csatlakoznának a bemutatóhelyek sorához. Az érdeklődő gazdálkodók a projekt hivatalos oldalán, ide kattintva jelentkezhetnek.