Sokoldalú érdekképviseleti munka folyik a MA-HAL-nál

A nyári extrém melegben sincs uborkaszezon a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) irodájában. Már csak azért sem, mert a szakmaközi szervezet tagságának sok új kihívással kell megküzdenie, s ezekről a problémákról Timmel Ede ügyvezető igazgató első kézből értesül. A hazai halpiac a nyári hónapokban visszafogott an teljesít, ezért is nőtt meg a MA-HAL honlapján a tagság által eladásra kínált hal mennyisége. És túl vannak az első MAHOP Plusz pályázat kiírása előtti egyeztetésen. Timmel Edével beszélgettünk.

Igazgató úr, milyen aktuális feladatokat kell megoldaniuk?

Az ágazat szereplői is jól láthatják, hogy az Irányító Hatósággal együtt működve a nyári hónapokban sem áll meg a munka, hiszen a MAHOP Plusz pályázatok társadalmi vitája nemrég zárult. Ez azt jelenti, hogy az ágazat szereplői újra pályázhatnak, melynek révén bevételhez jutnak. Mondhatom, hogy egy nehéz időszakon vagyunk túl.

Mikorra várható a pályázat kiírása?

Mivel a társadalmi vitában számos javaslat érkezett be az Irányító Hatósághoz (a MA-HAL is küldött javaslatokat), várhatóan októberben fog a pályázat megjelenni. Ha minden igaz, még idén lesznek kifizetések is, amennyiben az elbírálások zökkenőmentesek lesznek. Az IH azt kéri tőlünk, hogy októberre mindenki tegye rendbe a benyújtandó papírokat (vízjogi engedély, TIR-azonosítók, területi nyilvántartás stb.). A kríziskompenzációs pályázatnál szerzett tapasztalatokat kell feleleveníteni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a 100 pontos elbírálású pályázatban öt pontot ér a MA-HAL-tagság.

Kényes pontja a MAHOP Plusz programnak a kutatás-fejlesztés pályázata, amelynek kapcsán elhangzott, hogy jó volna nem elaprózni az erre a célra szánt összeget. Tud-e, tesz-e a MA-HAL valamit ebben az ügyben?

A MA-HAL elnökségében több, úgymond érintett elnökségi tag is jelen van, akik az egyetemek kutatás-fejlesztési munkájában meghatározó szerepet töltenek be. Az egyetemeknek nagy felelősségük van abban, hogy miként tervezik a jövőben ezt a tevékenységet elvégezni. Szerintem a legfontosabb az, hogy az ágazat szereplőinek az igényeire fókuszáljanak a projektek, de az sem elképzelhetetlen, hogy egy, az egész ágazatot érintő, nagyobb projekt megvalósítását is megcélozzák. Az uniós pályázatokban az indikátorok szerepe megnőtt, és tény, hogy ezeknek az indikátoroknak a módszertanát még nem dolgozták ki. Lehet, hogy a kutatási területeknek érdemes lenne ebbe az irányba is elmenni. S a termeléstechnológiák változásaival is foglalkozni kell, mert a klímaváltozás jelentős új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. De nagy igény van az innovációra a kormorán témában is, miként a víz minőségének a biztosítására, a takarmányozási technológiák változtatására is.

A teljes interjú a MÁL szeptemberi számában olvasható