Új képzéseket indítana a kormány a hazai állategészségügyi helyzet javítására
A járványhelyzet rávilágított, hogy erősíteni kell a hazai állategészségügyi képzést. Ennek érdekében az Agrárminisztérium elkészítette és véleményezésre bocsátotta a kormányrendelet-tervezetet az állategészségügyi mérnök, valamint az okleveles élelmiszerlánc felügyelő mérnök szakképzettséggel végezhető feladatokról.
Napjainkban az élelmiszerlánc, az állategészségügy és az élelmiszer-előállítás állandó kihívások előtt áll – olvasható a rendeletben, melynek célja, hogy hatékonyabbá tegye az állategészségügyi és az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátását, valamint segítse az állategészségügyi problémák elleni küzdelmet. Ennek egyik eszköze a két új szakirány bevezetése.
ERŐS ELLENSZÉL
Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a főállatorvosnak címzett levelében foglalta össze álláspontjukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelettervezet megjelenését megelőzően többször is megfogalmazták véleményüket, ami merőben szemben áll a feladatkörök kialakításával. Véleményük szerint a rendelet jelenlegi formájában sem az aktuális, sem a hosszú távú állategészségügyi kihívásokra nem ad érdemi választ.
Valós igény a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban a jól képzett, élelmiszerlánc-szemléletű, középfokú képesítéssel rendelkező szakemberekre van.
Ennek megfelelően egy új állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági technikusi képzés indítását kezdeményezték. A rektor azt is kiemelte, hogy új felsőfokú képzés helyett olyan hatósági állatorvosi életpálya-modellre van szükség, amely biztos megélhetést tesz lehetővé.
FESZÜLTSÉGEK A LÁTHATÁRON
A Magyar Állatorvosi Kamara (MAOK) leghatározottabban ellenzi a kormányrendelet-tervezet megjelentetését, mivel az elnökség tagjai szerint nem alkalmas a munkaerőpiaci problémák megoldására. Szerintük gyors megoldást az jelentene, ha a hatósági állatorvosi feladatkör társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülését a jelenlegi körülményekhez és a viselt felelősség súlyához igazítanák és ennek megfelelően alakítanák ki. Álláspontjuk szerint az új típusú képzettek megjelenése a magyar állategészségügyben komoly szakmai és hivatásbeli feszültségeket okozna, amelyek akár a rendszer teljes működésképtelenségéhez is vezethetnek, beleértve az egész élelmiszerlánc-biztonsági rendszer működését is. A ragadós száj- és körömfájás járványa egyértelműen bizonyította, hogy rendkívül fontos a betegség első tüneteinek minél korábbi felismerése, valamint a szükséges azonnali szakmai intézkedések megtétele. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét a vonatkozó uniós szabályok alapján állatorvosoknak kell ellátniuk, feladatkörük ellátására nem alkalmas egy néhány féléves képzésben részesülő mérnök, különösen nem, ha ez a képzés egyetlen szakterületen sem ad elégséges ismeretanyagot.
Az állatorvosokkal együttműködni kellene, nem helyettesíteni őket.
FÓKUSZBAN A LÁNCSZEMLÉLET ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán (SZE AKMK) az állategészségtan és a járványvédelem tantárgyak keretében megfelelő mennyiségű és minőségű, naprakész ismeretanyagot sajátítanak el a hallgatók, így későbbi munkájuk során képesek lesznek szakmailag hatékonyan együttműködni az állattartó telepeket ellátó állatorvos kollégákkal.
A karon úgy látják, hogy a hazai gazdasági haszonállat-állományt súlyosan veszélyeztető járványok példátlan mértékű károkat okoztak, és a lakosság biztonságos, hazai élelmiszerrel való jövőbeni ellátásának fenntartása is kiemelt jelentőségű. Mindez különös hangsúlyt ad annak a már évek óta fennálló igénynek, hogy az agráriumban és a szakterületi igazgatásban biztosítani kell a középfokú végzettségű szakemberek utánpótlását. Az élelmiszer-előállításban a szántóföldtől az asztalig tartó láncszemlélet elvárásainak megfelelően egy átfogó, középfokú tudást biztosító új szakképzésre lenne szükség. Mosonmagyaróváron úgy vélik, az új mérnökképzések helyett a hatékony állategészségügyi és járványvédelmi feladatok végrehajtása az állatorvosok, valamint az azok munkáját közvetlenül segítő, technikusi végzettségű szakemberek komplex és egymást támogató együttműködésében valósulhat meg a legeredményesebben.
SPECIFIKUS FELADATOK ELLÁTÁSÁRA KÉPEZNÉNEK SZAKEMBEREKET
A Debreceni Egyetem álláspontja szerint a felgyorsult, akár kontinenseket is összekötő logisztika, valamint a klímaváltozás miatt olyan állategészségügyi helyzetekkel állunk szemben, amelyek okán van igény az állatorvosi egyetemen kívüli képzésekre. Az élelmiszer-gazdaságban megsokasodtak azok a specifikus feladatok, amikhez eddig a jogszabályok alapján állatorvosi végzettség volt szükséges, de nem igényelnek olyan komplex tudást. Vannak olyan részterületek mind a megelőzés, a kezelés és a jelentések esetében is, amit át lehetne venni az állatorvosoktól. Érezhető, hogy bizonyos, most szükséges feladatokra kevés a rendelkezésre álló humánerőforrás – tájékoztatta lapunkat prof. dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mező gazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja.
AZ ÁLLATORVOSNÁL KEVESEBB, A TECHNIKUSNÁL TÖBB TUDÁS
A technikumokra egyértelműen szükség van az élelmiszertermelés sikeres működéséhez (az egyetemnek is van egy gyakorló technikuma), de az állategészségügyi helyzet megköveteli az egyetemi képzést is – vélekedik az élelmiszerügyi szakember. A Debreceni Egyetem már működő képzései remek alapot nyújtanak az új szakok sikeres elindításához. Rendelkezésre áll az infrastruktúra, a humánerőforrás és természetesen a tapasztalat ahhoz, hogy majd a végzett hallgatók a képzési és kimeneti követelményeknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni. A törvény megjelent a közlönyben, de a konkrét jogkörök még nem, amikhez igazítani kell a képzéseket. Annyi azonban már kirajzolódott, hogy az állategészségügyi mérnök képzést alap-, az élelmiszerlánc-felügyelő mérnök képzést pedig mesterképzésben valósítanák meg. Előbbivel az állattartó telepeken végezhetnének meghatározott állategészségügyi prevenciós, kezelési és jelentési feladatokat, utóbbival pedig elláthatók lennének olyan hatósági (például a tej és a hús élelmiszerellenőrzési, engedélyezési) feladatok, amelyeket a jelenlegi jogszabály állatorvosi végzettséghez köt. Egy élelmiszeri vagy mezőgazdasági alapképzést követő kétéves, kimondottan hatósági, jogszabályi kompetenciákat erősítő képzést elvégző szakember már be tudná tölteni azokat a munkaköröket, amire állatorvosi képzéssel kevesen adják a fejüket.
A teljes cikket a júniusi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvashatják