Új vizeken: halasokkal bővült a MÁSZ
2022. január 1-jén új taggal bővült a MÁSZ. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) mintegy 120 olyan magyarországi haltermelő és halfeldolgozó vállalkozást tömörít, amelyek különös gondot fordítanak arra, hogy kiváló minőségű halakat termeljenek környezetbarát technológiákkal. A szervezet tevékenységéről Sziráki Bencével, a MA-HAL ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
MA-HAL szakmaközi szervezetként hogyan tudja segíteni a halászati és akvakultúra-ágazat szereplőit?
Érdekegyeztető és összefogó fórumként is funkcionál a haltermékpálya szereplőinek körében, valamint a szaktudástermelés integrálására is törekszik. Általános célja, hogy javítsa hazánkban a haltermékpálya szereplőinek versenyképességét, ellássa a halászati és akvakultúra-ágazat szakmai érdekképviseletét, hosszú távon elősegítse a hazai haltermelés fenntarthatóságát, valamint elérje a halgazdálkodási tevékenységet végzők szakmájának kedvezőbb társadalmi megítélését. Szervezetünk tagjai 2020-ban az ország üzemelt tóterületének 65%-án gazdálkodtak, valamint az általuk termelt hal mennyisége 77%-át teszi ki az országosan termelt összes haltermelésnek.
Az érdekképviseleti munka nagy része a háttérben zajlik, folyamatos az egyeztetés a döntéshozókkal és szakemberekkel annak érdekében, hogy a halászati ágazat támogatott ságát növelni tudjuk. Az elmúlt években a legnagyobb sikereink a halhús áfája, a vízkészletjárulék, valamint a vízszolgáltatási díjak jelentős mérséklése, továbbá a MAHOP pályázatainak módosítása. További siker, hogy 2020-ban a MA-HAL javaslatára a Kormányzat megsegítette a koronavírus - járvány következtében nehéz helyzetbe került haltermelőket, ugyanis munkahelymegtartó támogatásban részesültek a gazdaságok, és intervenciós halfelvásárlás is történt a természetes vizeinkbe.
Az ügyvezetés napi szinten tájékoztatja a tagságot, így minden érintett kellően informálódhat az eseményekről. Nagy hangsúlyt helyezünk a tagok szakmai ismereteinek bővítésére. Évente három számott evő szakmai konferencián is részt vehet a tagság, melyek finanszírozásába – a lehetőségekhez mérten – egyes években a szakmaközi szervezet is besegít: Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozó; Halászati Tudományos Tanácskozás (Szarvas); Kaposvári Állatt enyésztési Napok. Ezek mellett számos MA-HAL által szervezett szakmai fórumon is részt vehettek a kollégák (pl. MÁOK halegészségügyi továbbképzés; Állatszállítói képzés; Halegészségügyi fórum; Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop; Halak Napja stb.). Minden tagunk részére előfizetjük a Halászati Lapokat, valamint a Halászat c. nagymúltú szakmai-tudományos folyóiratot, mely kettőnek a finanszírozásába is aktívan bekapcsolódunk.
A halfogyasztás örvendetesen emelkedett az elmúlt években. Ebben milyen szerepe volt és van a MA-HAL-nak, és milyen terveik vannak 2022-re?
Bár a nagy folyószabályzások előtt Magyarországon a halfogyasztás fontos részét képezte a táplálkozásnak, manapság csupán fejenként 6,5 kg halat fogyasztunk évente, ez sajnos nagyban elmarad a 25 kg körüli európai átlagtól. A hazai élelmiszer-ellátáson kívül az akvakultúra-ágazat komoly szerepet vállal a horgászati célú természetes vizek telepítésében is, ahová évente 4-5 ezer tonna hal kerül kihelyezésre, így elmondható, hogy a közel 800.000 tagot számláló horgászszervezetek a legnagyobb vevőink közé tartoznak. Kiemelt céljaink között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése. Szervezetünk tavaly az Agrárminisztérium támogatásával elindított a a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző HalPéntek kampányát, amelynek keretében a www.halpentek.hu weboldalunkon létrehoztunk egy halboltkeresőt, ahol halboltok mellett a termelői halárusító pontok is megtalálhatóak. A kampány keretében rendezvényeken és különböző médiafelületeken népszerűsítettük a halfogyasztást, amit 2022-ben is folytatni szeretnénk. Országos halfőző versenyünk sajnos az elmúlt két évben elmaradt a járvány következtében, bízunk benne, hogy 2022-ben megrendezésre kerülhet.
A magyar haltenyésztés milyen szerepet játszik a hazánkban felnevelt és értékesített halak előállításában?
Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termelt halfaj a ponty, amelyből tavaly közel 12.000 tonna piaci méretű korosztályt halásztak le a 26.000 hektáron gazdálkodó tógazdasági haltermelők. A második legnépszerűbb halfajunk az afrikai harcsa, ebből közel 4.000 tonnát termeltek a precíziós zárt rendszerekben. A világon egyre komolyabb környezeti probléma a tengerek, óceánok túlhalászata. A tógazdasági termelés környezetbarát és fenntartható, hiszen a haltermelők helyezik ki a halastavakba az ivadékokat, érdemes tehát ezekből a rendszerekből kikerülő halakat fogyasztani. Közös célunk az importfüggőség csökkentése és a hazai önellátás növelése.
A teljes interjú a MÁL januári számában olvasható.