Vízhiány van, és termeléscsökkenés várható a halastavaknál

A gyors párolgás és a vízfolyások kiszáradása következtében rohamosan apadnak a halastavaink. A legnagyobb gond a völgyzárógátas halastavaknál van, hiszen ezeket már a télen lehullott kevés csapadékból sem sikerült üzemi vízszintre tölteni tavaszig. A novemberre tervezett halászat helyett, sok helyen a gazdák kénytelenek már most lehalászni a halállományt, a térdig érő vízben oxigénhiány és a halfogyasztó madarak is fenyegetik a kihelyezett halakat.

A 2021. és a 2022. évi csapadékszegény időjárásnak köszönhetően soha nem látott vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban,az AKI legfrissebb adatai alapján 2021-ben 2,5%-al csökkent az üzemelő halastavak területe Magyarországon, tavaly a Dunántúlon 15 %-al kevesebb halat tudtak lehalászni a völgyzárógátas halastavakból, amelynek következtében több termelő nem tudta kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, vagy arra kényszerült, hogy a már kihelyezett halat visszahalássza. Az érintett gazdaságokban jelentős termeléscsökkenés várható az idei évben, ami kihat a 2022. évi országos haltermelési  eredményekre is. A mostanra kialakult vízhiány és a jelentős mértékű inputanyag drágulás nagyban megnehezíti az érintett halgazdaságok működését és pénzügyi stabilitását, ezért a kétségbeesett haltermelők az Agrárminisztérium segítségét kérték.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tagjainak június eleji adatszolgáltatása szerint országosan összesen 6 248,5 hektár halastó érintett a vízhiányban.

A 42 TÓEGYSÉGBŐL ÖSSZESEN 33,4 MILLIÓ KÖBMÉTER VÍZ HIÁNYZIK A HALTERMELÉSRE ALKALMAS ÜZEMI VÍZSZINTHEZ KÉPEST.

A vízhiány legjobban azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzárógátas tógazdaságokat sújtja, ahol gravitációs úton patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtőn nem esett elég csapadék, ezeknél a gazdaságoknál sajnos nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

Az ukrán-orosz konfliktus hatására gyors ütemben növekedik az elektromos áram, a gázolaj és a takarmányok ára, ami a vízhiánnyal társulva kilátástalan helyzetbe hozza a hazai haltermelőket.

A teljes cikk a MÁL júliusi számában olvasható