A tejpiacunk stabilizálása és a hazai tejellátás biztosítása a tét - nyílt levelet írt a Tej Terméktanács

A tejpiaci helyzetről és a szakmaközi szervezet piacstabilizáló lehetőségeiről egyeztetett április végén a Gazdasági Versenyhivatal és a Tej Terméktanács. Ezt követően a szakmaközi szervezet nyílt levelet írt a GVH-nak, amelyben a piaci helyzetet és az arra adandó válasz lehetőségeket foglalta össze.

A téma azért is időszerű, mivel sajnos már a múlté a januárban soha nem látott magasságig emelkedett a nyerstej ár, azóta az európai tendenciákat követve, mélyrepülésben van a piac és nem mindegy mikor és milyen szinten éri el mélypontját a felvásárlási ár.

A Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet a termelői, a feldolgozói és a kereskedői oldal nagyobb részét tömöríti, ennélfogva házon belül tud egyeztetést összehívni a termékpálya szereplőivel és egyeztetni arról, hogyan lehet a piac kilengését csökkenteni és az ebből eredő veszteségeket csökkenteni.

A szervezet felhívja figyelmet, hogy a hazai tejtermelés az EU kibocsátás csupán alig több mint egy százalékát teszi ki. Az EU éves tejtermelés ingadozása gyakran nagyobb, mint a teljes magyar tejtermelés. A tejpiacunk meglehetősen nyitott, mivel az itthon megtermelt nyerstej több mint tizede kamionos formában kimegy az országból, miközben – elegendő hazai feldolgozó kapacitás hiányában – több termékkategóriában a megfelelő ellátás érdekében folyamatos importra szorulunk, ide tartozik többek között a sajt, a vaj és a joghurt.

Nyerstej exportunk árát egyértelműen a spot /vagy azonnali/ tejárak határozzák meg. Korábban még rendkívüli jelentőségű volt az olasz (veronai, milanói) tej ára, mára azonban egyre inkább román, illetve horvát irányba mozdult el a tejkiszállításunk.

Az európai tejpiacon év eleje óta zuhannak az árak. A hazai tejár is két hónap alatt több mint 9%-ot esett, a kiviteli ár pedig 78%-ot az elmúlt 5 hónap alatt. A spot piacon óriási áresés volt az utóbbi hónapokban. Míg egy éve 240-280 F/kg volt az export ár, addig ma mindössze 100-120 Ft/kg. 2021 nyarától 2022. év végéig a nyerstej kiviteli ára a hazai átlagár fölött alakult. A hazai piacot elsősorban a hosszútávú szerződések teszik kiegyensúlyozottá, ezek nélkül sokkal nagyobbak lennének az áringadozások, ami akár a hazai ellátást is veszélyeztetné (jó árak esetén mindenki exportálna, rossz áraknál pedig a termelők csődbe mennének).

A takarmányárak csökkenése még nem tudott begyűrűzni a tejtermelésbe, mivel még a tavalyi drága takarmányt etetik a telepek.

Az, hogy 2021-ben és 2022-ben nem tudott növekedni az európai tejtermelés, rekord tej árakhoz vezetett mind a szerződött tejáraknál, mind a spot piacon. A 2022. decemberi 58 centes EU-s átlagár 55%-kal volt magasabb, mint a 2020 nyarán mért ár (32 cent). A veronai külföldi eredetű tejek spot ára tavaly októberben érte el rekord árát (69 cent), amely duplája a 2022. nyári árnak (36). A jelenlegi leszállított tejre vonatkozó veronai, külföldi eredetű spot ár viszont újra csak 37 cent körüli kilogrammonként (-46%).

Kitettek vagyunk a külpiacnak azért is, mert évente (tavalyi számok) 27 ezer tonna sajt, 1 400 tonna vaj és 55 ezer tonna savanyított termék kerül csak a nagykereskedőkön keresztül az országba, amelynek elsődleges oka az, hogy ezekben a kategóriákban a belföldi piac mérete és a kereslet jóval meghaladja a hazai termelési kapacitásokat és a hazai gyártók által előállított termékválasztékot mennyiségben és sok esetben minőségben is. Természetesen van közvetlen kiskereskedői és némi feldolgozói tejtermék import is.

Ebben az értelemben pl. a hazai félkemény sajtok árát sajnálatosan nem mi, hanem az import, a német és a lengyel sajtok ára határozza meg. 2021-től 2022 nyaráig tej- és sajthiány alakult ki Európában, ezért és a folyamatosan emelkedő alapanyag árak miatt ’csillagászati’ magasságokba szökött a sajt ára. Ehhez a sajtdráguláshoz hozzáadódott a forint gyengülése is.

A rekord magas európai uniós tejáraknak köszönhetően Észak- és Nyugat-Európa tejtermelése tavaly ősztől erősödésnek indult, jelentős feleslegek kezdtek kialakulni.

Ha megnézzük az elmúlt 10-20 év európai és hazai folyamatait, akkor egyértelmű a kapcsolat: minden, ami a spot piacon, majd az EU piacán történik, az 2-4 hónapon belül törvényszerűen bekövetkezik nálunk is. A hazai piaci folyamatok lekövetik az európai trendeket, amelyre a hazai szereplők tevékenysége csak igen kis mértékben gyakorol hatást.

Miközben a hazai nyerstej előállítás költsége és ára elindult az EU-s átlag felé, addig a hazai vásárlóerő az elmúlt évek nagymértékű bérinflációja ellenére még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlag szintjétől, így az ágazat folyamatos nyomás alatt van.

A tavalyi történelmi léptékű aszály és az önköltség drasztikus növekedése okán tejfelvásárlásunk éves szinten is visszaesett (-3,2%) 2022-re, amely azt jelenti, hogy idehaza keresleti piaci viszonyok voltak a jellemzők. Tejtermelésünk visszaesése továbbra is rendkívüli méreteket ölt (2023. március -6.6%, február -6,9%, január -4,9%, 2022. december -8.8%, november -8,4%, október -7,3%).

A Tej Terméktanács egyetért azzal, hogy a tíz éve megalkotott módszertan az elmúlt időszak kivételes és extrém piaci folyamatainak kezelésére már nem alkalmas, ezért is döntött úgy, hogy felfüggeszti az alapár prognózisát.

A nyerstej értékesítési szerződésekben – azaz az árképletben – a tejárat ma, illetve az elmúlt évtizedben Magyarországon szinte kizárólag az alábbi tényezők, illetve ezek kombinációi határozzák meg:

• a tejtermelő és tejfelvásárló között kialkudott fix ár,

• AKI (Agrárközgazdasági Intézet) átlag-, alap- és kiviteli ár,

• az EU27, vagy néhány EU-s ország átlagára (illetve ezek százalékai),

• spot piaci árak,

• EUR/HUF árfolyam alakulása,

• nyerstej beltartalom (zsír és fehérje),

• mennyiségi felár.

A fenti tényezők folyamatos változása okozza a tejárak ingadozását, illetve trendszerű változását.

A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók nem látják, hogy miként kerülhet az országba olyan – kilónként 10-11 kg nyerstej alapanyag szükségletű – félkemény sajt, amely 55-60 cent/kg áron felvásárolt német nyerstejből készült úgy, hogy ez a költség még drágul az érlelés, a logisztika és a csomagolás költségével. Az év első hónapjaitól napjainkig egyes nagykereskedők kilónként akár 1380 forintos áron, kamionnal ’szállítják házhoz’ ezeket a sajtokat. Ezek – a más országok raktáraiban beragadt, ’fölösleggé vált’ – félkemény sajtok, gyakran a hazai (és az előállítás szerinti ország) önköltségnél kilónként 1000-1200 Ft-tal is olcsóbban kerülnek Magyarországra.

Az AKI PÁIR adatai szerint a 2021-es éves nyerstej átlagár 113,14 Ft/kg, míg a 2022 évi 170,51 Ft/kg (151%). A takarmány önköltségi árak emelkedése 2022-re éves szinten 138 és 181% közötti a rendelkezésünkre álló adatok szerint, tehát a költségek növekedése is indokolta a nyerstej árának emelkedését.

Forrás: Tej Terméktanács