Csökken az EU állatállománya

A mezőgazdasági és környezetügyi attasék beszámolóiból kiderül, hogy szinte egész Európa állattenyésztését sújtják a különböző betegségek, melyek néhol hatalmas állományméret csökkenéssel járnak. Ezt súlyosbítja a zöld ideológiák miatti húsfogyasztás-csökkenés és az önköltségek árszintnövekedése.

Franciaország (Dr. Bartha Péter István, párizsi agrárattasé)

Franciaország Európa vezető agrárgazdasági ereje. Ugyanakkor egyes ágazatokban, így pl. az import versenyt nehezen álló zöldség és gyümölcs mellett az állattenyésztésben is kihívásokkal néznek szembe. Különösen a húsmarha-, a juh- és a baromfi szektor esetében válik kérdésessé az önellátás, de a hagyományosan erős sertés tenyésztés sem olyan versenyképes már, mint régebben. Az állattartókat sújtja a magas bérszint, az adóterhek, a klíma és környezetvédelmi alkalmazkodás költségei, és a magas energiaárak – utóbbit próbálják megújuló energia projektekkel, biomassza hasznosítással féken tartani. Egyre meghatározóbb a fotovoltaikus energia.

Terjed az EHD, a kéknyelv és a madárinfluenza, oltással védekeznek ellenük.

Lengyelország (Dr. Korzenszky Emőke, varsói agrárattasé)

Lengyelország az Európai Unió 6. legnagyobb élelmiszer-termelője rendkívül fejlett állattenyésztési szektorral: az Európai Unió vezető baromfitenyésztője, az évi 2,7 millió tonna baromfihús több mint 50%-át exportálják. Az Európai Unió negyedik sertéshústenyésztője, valamint hetedik marhahústenyésztője.

Németország agrárkülkereskedelmi deficitje megközelíti a 20 Mrd eurót.

Németország (Béki Nándor, berlini agrárattasé)

Németország az elmúlt években agrárpolitikáját teljesen alárendelte a fenntarthatósági kritériumoknak. Az állatjólét és az állatjóléti tanúsítványok a piacra lépés döntő tényezőivé váltak az állattartók számára. A húsfogyasztás drasztikusan csökkent.

Bár Németországban a második legnagyobb az állatállomány az EU-ban, mind az állattartók száma, mind az állatlétszám jelentős csökkentést mutat: 2014 és 2024 között a teljes szarvasmarha-állomány összesen 16,3 %-kal csökkent, míg 2023-hoz képest a teljes szarvasmarha-állomány 2,8%-kal, összesen 10,6 millió állatra esett. Tavaly a tejelő tehenek száma 2,8 %-kal, 3,7 millió egyed alá csökkent. Ez a legnagyobb éves csökkenés a tejelő szarvasmarha-ágazatban az elmúlt évtizedben.

Az állatbetegségek károkozása veszélyezteti az 55 Mrd euró értékű olasz állattenyésztési ágazat túlélését.

Olaszország (Dr. Kósa Loretta Tünde, római agrárattasé)

Az olasz állattenyésztési ágazat az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb válságával néz szembe. Az afrikai sertéspestis különösen az északi tartományokban terjed, ahol az állatállomány elvesztése mellett a termelés drasztikus visszaesése és a sertéstermékek exportjának nehézségei is jelentkeztek. A tehén- és juhtenyésztő gazdaságokat a kéknyelv betegség sújtja, melynek több mint négyezer aktív kitörése van, ezek mintegy háromnegyede Szardínián. Ugyancsak aggasztó a madárinfluenza újbóli megjelenése szintén az északi régiókban. Mindez komoly kihívások elé állítja a tenyésztőket, veszélyeztetve a több mint 55 milliárd euró értékű stratégiai fontosságú ágazat túlélését. A károk messze túlmutatnak az állattenyésztők közvetlen gazdasági veszteségein. A vidéki területeken a munkahelyek megszűnése és a fogyasztói árak emelkedése további aggodalomra adnak okot.

Románia (Dr. Sándor Tibor László, bukaresti agrárattasé)

A román állattenyésztési ágazat termelése, versenyképessége elmarad a valós potenciáltól. Az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztese a sertéságazat. A 2017-ben megjelent afrikai sertéspestis járvány évében a 4,4 milliós állomány 7 év alatt 3,02 millióra zsugorodott. Jóllehet a korábbi évekhez képest ritkábban jelentenek kitörést a házi sertés állományban, rövidtávon még nehéz elérni az ASP mentes ország státuszt.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőség, a fenntarthatóság, az állatjólét és a megfelelő oktatás biztosítása.

Spanyolország (Dr. Győri-Buczkó Nándor, madridi agrárattasé)

A spanyol állattenyésztési ágazat kulcsszereplője az európai mezőgazdaságnak, amely hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához és élelmezésbiztonságához. Az ágazat szerepe különösen fontos a hús- és tejtermelés szempontjából, amelyben Spanyolország az egyik vezető ország az Európai Unióban. Az ország agrár-élelmiszeripari exportja 2023-ban a gazdaság egyik alappillére volt, ami tükrözi az ágazat sokrétűségét és a változó globális környezethez való alkalmazkodási képességét.

A GMO-mentes szerb hús nem tudja felvenni a versenyt az olcsó import termékekkel.

Szerbia (Szekér Klára, belgrádi agrárattasé)

Déli szomszédunk egykor virágzó állattenyésztéssel büszkélkedhetett, mely évente 650.000 tonna húst állított elő és a lakosság évi átlagosan 65 kilogrammos fogyasztása mellett exportra is jócskán termelt. Ma Szerbia átlagos húselőállítása 400.000 tonna és a lakosság húsfogyasztása is évi 35 kilogrammra csökkent. Az ágazat évtizedes lejtmenetben van, termelése átlagosan évi két-három százalékkal csökken.

A teljes beszámoló a Magyar Állattenyésztők Lapjának novemberi számában olvasható