Ha nem lesz baj, jó szezont várnak

Régen jártunk a Balatonon, akkor, amikor a keszthelyi öbölnél átadták az új horgászcentrumot, csónakkikötőt. A távolmaradásnak prózai oka van: egyszerűen más programok vitték, vették el az időt. Pedig Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mindig készségesen, barátsággal fogadott. Most sem volt másképp. A téma – ahogy mondani szokás – a földön hevert, így bőséges volt, hiszen az elmúlt időszakban igen sok esemény, munka zajlott a Balatonon, Közép-Európa legnagyobb tava körül.

Vezérigazgató úr, egyes média szerint a hír akkor hír, ha szenzációhajhász és negatív. Állítólag csak ezt olvassák el az emberek. A Balatonról is sok hamis információ jelent meg az elmúlt időszakban. Mi a valós helyzet a céggel, a Balatonnal?

Én nem foglalkozom a szenzációhajhász hírekkel. Ami a céget illeti, tavaly meglehetősen kritikus évet éltünk meg, de sikerült a nehézségeken úrrá lennünk, mondhatnám, jól átvészeltük a kritikus időszakokat is. Nagy szerencse volt viszont az, hogy – s ez az egész halászati ágazatnak jól jött – nőtt a hal felvásárlási ára, amivel kompenzálni tudtuk az önköltség növekedését. Így kis pozitív eredményt is elértünk a tógazdálkodási ágazatunkban.

A horgászati ágazatunk viszont igen jól teljesített, csaknem egymilliárd forint árbevételt realizáltunk az elmúlt évben. A tavalyi év megalapozta az idei évet is, mert úgy gondolom, hogy idén a horgásztatással meghaladjuk majd az egymilliárd forintot.

Emelték-e a jegyárakat?

Egyes jegytípusoknál igen, emeltünk árat, és a csónakos horgászásra új jegytípust vezettünk be. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a balatoni horgászat iránt igen nagy a kereslet, és azt tapasztaljuk, hogy a horgászok jönnek, kiváltják az éves és időszakos jegyeket.

Mekkora most a horgászlétszámuk?

Tavalyi évben csaknem százezer jegy fogyott el, ami nem jelenti azt, hogy ennyi horgász fordult meg a Balatonon. Bízunk benne, hogy idén is elkel ennyi jegy.

Továbbra is meghagytuk a kifogható halmennyiség darabszámát, vagyis a kvóta száz halra szól a területi jegy esetében, viszont a süllő számát 60 darabban maximáltuk. Ha megnézzük a halfogási statisztikákat, akkor azt láthatjuk, hogy – a háborút követő időszakot leszámítva, amikor a halászok évente 200 tonna süllőt fogtak – az elmúlt években 60-80-100 tonna süllőt fogtak ki évente. Azt gondolom, hogy éves szinten a 60-80 tonna süllővel ki tudjuk szolgálni a horgászok igényeit.

Mondhatjuk, hogy az elmúlt években gyarapodott a balatoni halállomány? És azt is, hogy nem csak pontyot telepítenek?

Természetesen nőtt a balatoni halállomány, amióta a kereskedelmi halászatot betiltották. Pontyból ugyanannyit telepítünk évente, mint korábban, azaz 300 tonnát, mert ennyit ír elő a telepítési kötelezettségünk. Az, hogy mennyi hal van a vízben, pontosan nem láthatjuk, és senki nem tudja megmondani, hogy mekkora a pillanatnyi halállomány. Ma már 1015 hektáron gazdálkodunk, így az ezer tonna pontytermelésből a 300 tonna telepítésen kívül jut a piacra is, amely élvezi a földrajzi eredetvédelmet. A fogas is megkapta az uniós oltalmat, de ebből korlátozott a mennyiség. A tavainkban jó minőségű halat tudunk termelni, mert részben kitűnőek az adottságok, részben pedig kiváló kollégákkal dolgozom együtt.

Milyen eredményeket értek el a halőrzés területén?

Szerintem jó irányban haladunk annak ellenére, hogy 16 halőrünk ellenőrzi a 60 ezer hektár vízfelületet és a 220 kilométeres partszakaszt. Azt mondhatom, hogy a 10-15 évvel ezelőtti rapsic-tevékenység mára jelentősen visszaszorult, mely a kollégák munkájának köszönhető, és a megszigorított büntetési tételeknek. És van egy belső kontroll is, mert a horgászok kiközösítik azokat, akik nem közéjük valók.

Végezetül: milyen évre számít az idén?

A szezon jól indult, és ha a tógazdaságokban nem lesz egészségügyi probléma, árvíz, aszály, más baj, akkor jó évet zárunk. A horgászok jegyváltási kedve nem csökkent, a Balaton vízállása 110 centiméter fölött van, így minden adott, hogy jó szezont zárjunk.

A teljes cikk a júniusi MÁL-ban olvasható