Kínálati piac és nyomott árak várhatók a gabonapiacokon
Nagyot fordult a világ és a hazai gabonapiac tavalyhoz képest. Az aszály és az ukrán-orosz háború rekordmagas árakat okozott, amit a gabonatermesztők egy része végül mégsem tudott kihasználni, és most ennek a levét isszák. Az állattartók ugyanakkor végre fellélegezhetnek. Aki teheti, idén feltölti készleteit olcsó takarmánnyal. Gabonapiaci körkép a takarmánygyártók szemével.
A 2022/2023-as gabonaszezon egy őrült időszak volt – jellemzi az elmúlt évet Bustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója. Egyszere volt exportkorlátozó kormányzati intézkedés az ellátás biztonsága miatt és importtilalom Ukrajna felől, a hazai gabonatermesztők védelme érdekében. A háború, az alacsony átmenő készletek, az extrém nyári aszály, az ukrán exportvolumenek esetleges kiesése a világ gabonaellátási láncából, magasra repítette a gabonák és a kukorica árát a nemzetközi piacon és Magyarországon is.
Tavaly a rekordmagas árak és hitelkamatok ellenére is meg kellett venni a készleteket, amivel csak drágán lehetett húst, tejet termelni. Nagyot fordult a világ fél év alatt.
A december-januári időszakban már jól látható volt, hogy a szezon második fele egy erőteljes csökkenő trendbe fordul át. Általánosan elmondható volt, hogy a magas gabonaárakat az élelmiszer- és a feldolgozóipar megpróbálta beárazni a termékeibe, amelyre a piac jelentős vásárlási volumen-visszaeséssel reagált.
A hazai gabonatermesztők nem jól mérték fel a piac változását, kivártak, és ezzel magukat hozták nehéz helyzetbe.
AZ IMPORT MINŐSÉGÉT FOLYAMATOSAN ELLENŐRIZTÉK
A tervezettnél kevesebb volt az értékesített keveréktakarmány, így a felvásárolt mennyiség még tovább kitart, mint amire számítottak. A kukoricafelhasználás a megszokottnál alacsonyabb szintű volt egész évben, hiszen a takarmánygyártók és állattartók folyamatosan csökkentették a receptúrákban az arányát a búza és árpa javára.
A takarmánynak felhasznált importkukorica minőségét tételenként ellenőrizték a vevők, ezért csak kifogástalan minőségű termény kerülhetett az országba.
A hazai kukoricával nagyobb problémák voltak. A megtermett kukoricából a javát felvásárolták annak ellenére, hogy annak magas ára sokáig egyáltalán nem volt versenyképes. A jelenlegi mérsékeltebb áron a jobb minőséget még csak-csak megveszik, de aflatoxinos kukoricát senki nem akar a saját készletei között tudni, pedig októberig, amíg nem lesz újkukorica, úgy tűnik csak a magyar óterményre számíthatunk – osztott a meg lapunkkal Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára.
A TOXINOS HAZAI KUKORICA OKOZOTT GONDOT, NEM AZ UKRÁN
A Vitafort Zrt.-nél is számtalan Ukrajnából érkezett kukoricatételt bevizsgáltak, melyek egyikében sem találtak aflatoxint, márpedig Magyarországon elsősorban az okoz gondot, ezért a kettőt nem szabad összemosni – hívja fel a figyelmet Kulik Zoltán, a cég vezérigazgatója. A problémás tételekben DON-toxin és fuzárium volt fellelhető, ami elsősorban a baromfi és a sertéságazatban lehet veszélyes, míg a sokat emlegetett aflatoxin a tejtermelésben.
Az ukrán gabona gondokat okozhat a növényvédőszermaradványok és a GMO-mentesség tekintetében is, de elsősorban nem toxinszennyezettségével.
MÉG ÓGABONÁVAL TAKARMÁNYOZNAK
A Sano – Modern Takarmányozás Kft .-nél is ógabonával dolgoznak még, tájékoztat Antalfi Gergely értékesítési vezető. A céghez tartozó Solum Zrt. tehenészeti telepeinek búza- és árpa-igényét saját – 2021-es áthozott és 2022-es – készleteikből fedezik. Kukoricaszükségletüket a saját termés csak kis arányban biztosította, mintegy háromnegyed részét vásárolt tételekkel kellett kiegészíteni, melyet a környékbeli gazdaságokból vásároltak az ősz folyamán. Felvetődött az ukrán kukorica vásárlása is, azonban részben annak kétes minősége miatt döntöttek a környékbeli gazdaságokból származó termés vásárlása mellett, ami az új termés betakarításáig fedezi a szükségletüket, de nem minden gazdaságra igaz ez. Sok állattartó gazdaság – akiket rendkívüli mértékben sújtott az aszály – kénytelenek voltak a november-decemberben már elérhetővé váló ukrán gabonát megvásárolni, függetlenül az ártól és minőségtől, hiszen az állatot minden körülmények között etetni kell.
A piacot a meglévő, de nem értékesített magyar gabona és az ukrán gabona dömpingje egyszerre zavarta.
KELLETT AZ UKRÁN KUKORICA
Tavaly az elmúlt 100 év legnagyobb aszályával szembesültünk, összesen 9,3 millió tonna terményt takarítottak be. A búza (a maga 3,8 millió tonnájával), és a kukorica (ami csupán 2,3 millió tonna volt) termése katasztrofális volt – tájékoztatott Antalfi Gergely. 20 éve nem volt példa ilyen alacsony termésmennyiségre hazánkban.
Ha nem áramlik be az ukrán gabona, akkor a magyar állatállomány 20-25%-át nem tudtuk volna megetetni.
A tavalyi takarmányból nagyon komoly mennyiségek vannak még az országban, búzából akár 1,5 millió tonna ókészlet is lehet, amiből 1 millió van a termelőknél, a maradék fél millió tonna pedig kereskedői készlet vagy ukrán gabona, amire még sosem volt példa.
CSÖKKENNI FOG AZ ÖNKÖLTSÉG
A mostani árak még az előző év magas önköltségével számolandók. Az idei szenázs nagyobb részét már betakarították jóval kedvezőbb önköltséggel, ha pedig betároljuk az őszi vetésű gabonákat is, akkor a tejágazatban 20-30 forint körüli költségcsökkenést várunk literenként, ami nagyon ráfér az ágazatra, hiszen az elmúlt hónapokban önköltség alatti áron termeltek – tájékoztatott Kulik Zoltán.
Fordul a kocka, és idén az állattenyésztők próbálják a növénytermesztőket eltartani.
Az újterméssel 155-160 forint körüli tejönköltségre kalkulálnak a Vitafortnál. A sertéságazat a jelen helyzet abszolút győztese, ami szükséges is ahhoz, hogy a megelőző 2 év óriási veszteségeit valamelyest kompenzálni tudják a sertéstartók. Jelenleg 780- 800 Ft/kg az átvételi ár. A sertés önköltsége 90-100 forinttal fog mérséklődni az új kukorica beérkezéséig, azt követően pedig a csökkenés elérheti a 140-150 forintot is kilogrammonként.
Az új készletek áraival számolva jelentős, 10% fölötti önköltségcsökkenés fog beállni az idei évre a főbb állattenyésztési ágazatokban.
GÖRGETETT KÉSZLETEK
Becslések szerint az új készletek megjelenésekor megközelítőleg 550 ezer tonna búza, 490 ezer tonna kukorica és 140 ezer tonna árpa ókészlet fog még a hazai termelők rendelkezésére állni a Stratégie Grains júniusi jelentése alapján. Az azt követő (2024-es) betakarítási időszakra a szokásosnál nagyobb átmenő készletekre kell számítani – tájékoztat Balassa Gergely. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője elmondta, hogy partnereik is rendelkeznek még ókészletekkel, eltérő mennyiségekben. A keleti országrészben termelők közül, akik nem vásároltak külföldről, azoknál kisebbek a készletek, míg nyugaton, ahol magasabbak voltak a termésátlagok, azoknál pedig sokan értékesítettek már a raktárkészleteikből.
Az év ezen szakára az ókészletek minősége (származástól függetlenül) változhat, de szigorú minőségbiztosítással, a modern, hűtött raktárakkal és silótornyokkal rendelkező gazdaságok meg tudják őrizni a termény minőségét.
A VILÁGBAN IS JÓ TERMÉS VÁRHATÓ
Az AKI jelentése szerint az étkezési búza (69.500 Ft/t) és a takarmánybúza (68.100 Ft/t) szállítási költség nélküli termelői ára is 49%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, a takarmánykukoricáé pedig a jelenlegi tonnánkénti 72.500 forintos árával 34%-kal mérséklődött (május utolsó heti adatok alapján), és további csökkenés várható.
A globális termésbecslés szerint az idei összes megtermelt árpa 3%-kal kevesebb, a kukorica 6%-kal több, a búza mennyisége pedig azonos lesz a tavalyival világviszonylatban.
A teljes cikk a MÁL júliusi számában olvasható