A tanulás folyamatos, és az is marad

Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség idén is Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretein belül adta át legrangosabb elismeréseit a kimagasló szakmai munkát végző, és az országos kiállításokon rendszeresen és aktívan részt vevő tenyésztőinek. A Sebők Mihály Juhtenyésztési díjat és az Év Tenyésztője címet, valamint az ezzel járó pecsétgyűrűt idén Kozmér László szajki tenyésztő vihette haza. 2023-ban a Szövetség a Schandl József tenyésztési díjat Holló Mátyás uszódi tenyésztőnek adományozta, aki hosszú idő óta a szakmában tevékenykedik, és ez idő alatt több fajtával is kiemelkedő teljesítményt ért el. A díjak apropóján beszélgettünk a két szakemberrel.

KOZMÉR LÁSZLÓ / ŐSTERMELŐ, SZAJK

Milyen indíttatásból lett juhász, és mióta foglalkozik tenyészállat-előállítással?

1992-ben vettem első bárányaimat, házi legeltetés céljából, hobbiból. 2010-ben vásároltam egy suffolk kost az árutermelő birkáimhoz, ami 35-40 db anyát tett ki. Az árutermelő jószágokat 2014-ben értékesítettük, és 2015 év elején megvásároltunk 14 db A minősítésű charollais anyát és 1 db A minősítésű kost, amit Franciaországból hoztak be, velük kezdtük megalapozni saját charollais-állományunkat.

Kiállításokra mióta jár, és milyen előnyei vannak ennek?

Először 2017 májusában szerepeltünk az Alföldi Állattenyésztési Napokon, azóta minden évben részt veszünk a hódmezővásárhelyi és kaposvári kiállításokon. Ezeken a rendezvényeken nagyon sok gazdával ismerkedtünk meg, akiktől jó ötleteket, tanácsokat kaptunk. Az értékesítésre szánt állatokat csak az első évben hirdettük. A kiállításnak köszönhetően idáig minden tenyésztésre szánt jószágunkat hirdetések nélkül tudtuk értékesíteni.

HOLLÓ MÁTYÁS / USZÓD

Ez a díj a több évtizedes kimagasló munka elismerése. Mik voltak az emlékezetesebb mérföldkövek (döntések, változások, események), amik a mai állapot eléréséhez vezettek?

Az első és kezdeti lépés 1995-ig vezethető vissza. Édesapám felajánlotta, hogy maradjak a családi juhászatban dolgozni, nem alkalmazottként, hanem társként. Közösen álljuk a költségeket, és a juhászatból származó bevételeket is elfelezzük. Ezen ajánlatát feltételhez is kötötte: „Tessék megnősülni és megkomolyodni, mert csavarogtál már eleget!” 28 év elteltével kijelenthetem, hogy a nősülés sikerült, a komolyodás pedig folyamatban van.

2001-től lettem törzstenyésztő a magyar merinó fajtával. Először 2004-ben mutattam be az általam tenyésztett juhokat az Alföldi Állattenyésztési Napokon. A növendékkos-csoportomat II. díjjal jutalmazták a bírálók. Ez is egy mérföldkőnek mondható. Ezen nem várt elismerésen felbuzdulva a kiállítások rendszeres résztvevője lettem.

A három fajta tenyésztése során mindig arra törekszem, hogy állataim termelési eredményei évről évre javuljanak, és fenotípusban minél inkább megközelítsék a tenyésztési kódexben szereplő fajtaleírást.

Tenyésztési eredményeimet és a kiállításokon való szereplésemet az MJKSZ 2013-ban Az év juhtenyésztője címmel ismerte el, és most, 2023-ban a juhtenyésztésben elért kiemelkedő tevékenységemért Schandl József-díjat adományozott.

A generációváltás még talán korai, de ezt mikor kell elkezdeni Ön szerint, és mi lehet a sikeres családi gazdaság titka?

A generációváltás nem egy konkrét időponthoz köthető esemény, hanem egy folyamat. Fontosnak tartom, hogy a gazdaság vezetője ne csak negatív dolgokat osszon meg családtagjaival, hanem az örömöket és sikereket is közösen tudják megélni. Ha egy gyermek mindig azt látja, hogy a szülő fáradt, és nem leli örömét munkájában, soha nincs ideje a családjára, akkor miért jutna eszébe, hogy ő is ezt a foglalkozást válassza?!

Amennyiben a gyerekek azt látják, hogy a szülő boldogan végzi a munkáját, és ebből jól meg is tudnak élni, akkor biztosan elgondolkodnak a folytatáson.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a gondolkodás érdeklődéssé alakuljon át, amit minél inkább el kell mélyíteni. Fontos, hogy nem csak nekünk, vezetőknek lehet jó gondolatunk, mindig meg kell hallgatni, ki kell kérni a következő generáció véleményét is. Éreznie kell, hogy az ő elképzelései, gondolatai is fontosak. Nem kizárt, hogy felgyorsult és digitalizált világunkban bizonyos dolgokat jobban átlátnak. A következő generációnak nem parancsokat kell teljesítenie, hanem engedjünk neki részfeladatokat önállóan végezni és bizonyos döntéseket meghozni. Nem tartom problémának, ha egy kicsit beüti a fejét, csak arra vigyázzunk, hogy „be ne törjön”.

A teljes interjú az októberi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható