Jó pásztorként gondoskodott a juhászokról

Bögréné Bodrogi Gabriella szakmai életútja az állattenyésztéshez kötődik, 1981 óta, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzését követően Magyarország egyik legnevesebb törzslúdtelepén kezdte meg munkáját. A törzslúd ágazat vezetése kapcsán megismerhette 6 lúdfajta tenyésztését, irányíthatta azt, és a szakma nagy mestereivel együtt dolgozva sajátíthatta el mind a tenyésztői tevékenység, mind pedig az ágazat irányítási feladatok fortélyait.

A törzslúd ágazat vezetése kapcsán megismerhette 6 lúdfajta tenyésztését, irányíthatta azt, és a szakma nagy mestereivel együtt dolgozva sajátíthatta el mind a tenyésztői tevékenység, mind pedig az ágazat irányítási feladatok fortélyait. Ezt követően a genetikai munkák sokszínűségét és mélységeit gyakorolhatta a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet genetikai laborvezetőjeként, majd az egész állatház vezetőjeként. Része és vezetője lett az állattenyésztés talán legprecízebb szegmensének a laboratóriumi törzsállattenyésztésnek. Külön kutató tevékenysége a színgenetikára irányult.

Ezután az állattenyésztés árutermelő részében próbálta ki magát, és tervezett, építtetett és beüzemelt egy 200.000 pecsenyekacsa kibocsátású teleprendszert. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben kutatóként, majd a teljes kacsaágazat irányítójaként dolgozott. Kiemelt kutatási programjai voltak a pekingi kacsa nemesítése, vonalmegőrzés, az ún. hal-kacsa integrált tartásának fejlesztése, a mulardkacsa-előállítás mesterséges termékenyítéssel történő előállításának kidolgozása, a barbarie kacsa tartásának hazai feltételrendszerének vizsgálata, fejlesztése. Nemzetközi és hazai konferenciákon számolt be kutatási eredményeiről.

1991-től az agrárigazgatásban, a minisztérium köztisztviselőjeként szolgálta az állattenyésztést. Speciális, közvetlen ágazati feladatai a méhészetet, a baromfi-, juh- és kecskeágazatot érintették. Közvetlen ágazatot érintő munkája keretében a méhészet nemzeti és EU-támogatását, a Magyar Méhészeti Nemzeti Programot alakította ki és működtette. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatának aktív szereplőjeként felelőse volt az állattenyésztés jogharmonizációjának és az ágazatok közül a méhészeti ágazat csatlakozási folyamatainak végrehajtásának.

2012 óta a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség vezetésében, a juh- és kecskeágazat közvetlen szereplőjeként szolgálta az állattenyésztést és az állattenyésztőket. Szakmai munkájának elismeréseként 2000-ben a Magyar Juhtenyésztő Szövetségtől, majd 2021-ben az Agrárminisztériumtól Konkoly-Thege Sándor tenyésztésszervezési díjban részesült, 2022-ben a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség id. Tóth Imre-díjjal ismerte el a törzskönyvezés területén végzett munkáját.

Bögréné Bodrogi Gabriella szakmai életútjáról készült cikket elolvashatják a MÁL júniusi számában.