MÁSZ tisztújító közgyűlés: összefogással az állattenyésztőkért

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a MATE Gödöllői Campusán tartotta tisztújító küldöttközgyűlését április 19-én. Szakmaiság és stabilitás jellemzi az állattenyésztők ernyőszervezetét, amely széles szövetségi rendszerben és kiváló együttműködésben végzi munkáját, idestova 30 éve.

Bárhol járok a Világban, dicsérik a magyar genetikát, a magyar tenyészállatokat – kezdte beszédét Nagy István a MÁSZ tisztújító közgyűlésén. Az agrárminiszter kifejtette, hogy azért szeretik a magyar tenyészállatokat, mert kiválóan képesek teljesíteni nagyon sokféle tartási rendszerben és körülmények között. A tárcavezető elmondta, hogy erős és megbízható stratégiai partnerként tekint a MÁSZ-ra. Amit a szövetségben egyöntetű véleményként megfogalmaznak, az egyben a minisztérium álláspontja is -emelte ki Nagy István a szakmai konszenzus szerinti kormányzás lényegét.

Fontos, hogy a gazdákról, az állattenyésztőkről ne mások és ne a fejük felett döntsenek – emelte ki az agrárminiszter, majd hozzátette: a szakmánkban a gondok nagy részét az erőltetett és szélsőséges zöld politika okozza. Emiatt az EU állattenyésztése visszafejlődik. A kesergés helyett, ragadjuk meg ezt a lehetőséget és használjuk ki, hogy a magyar állattenyésztés teret nyerjen – bíztatta a tenyésztőket.

A hosszútávú földbérleteket 25 évre toltuk ki többek között annak érdekében, hogy a gyepgazdálkodásban, a legelőre alapozott állattartásban tartós fejlődés induljon el.

Újra aktuális a régi mondás, hogy jobban járunk, ha bőrben adjuk el a gabonát – hívta fel a figyelmet Nagy István, aki szerint az állattenyésztés jövedelmezősége stabilabbá vált az elmúlt években mint a növénytermesztés esetén.

A hozzáadott érték és versenyképesség javítása kulcskérdés a sikerhez.

A termelői együttműködésekre soha nem volt olyan nagy szükség, mint manapság, ezért is fontos a bölcs (együtt)gondolkodás és a jó kompromisszumok keresése az eredményes érdekérvényesítéshez. Ebben a MÁSZ jó példával jár elöl a tagszervezetei számára.

Annak ellenére, hogy a Brüsszelből fújó zöld ellenszélben kell nap mint nap dolgoznunk, hiszek abban, hogy az állattenyésztésnek továbbra is fontos szerepe lesz nemcsak a mezőgazdaságon, de a társadalmon belül is, hiszen enni mindig kell és az egészséges, természetes alapú élelmiszerek szerepe felértékelődik.  

A politikában és sajnos a szakpolitikákban is, a szakmaiatlanság trend lett. Ezért is fontos, hogy a szakma minden lehetőséget megragadjon az emberek tájékoztatására. Venni kell a fáradtságot erre, máskülönben senki nem fogja ezt helyettünk megcsinálni – hangsúlyozta Nagy István. Nem hagyhatjuk, hogy hozzá nem értő nagyhangú csoportok ellehetetlenítsék a magyar nagyüzemi állattartókat.

A gazdatüntetések jelzik, hogy Európa szerte elfogyott a mezőgazdaságban dolgozók türelme, a tartalékaikat felélték, a jövőjüket kilátástalannak látják.

Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a magyar kormány a gazdák mellett van – mutatott rá az agrárminiszter. A tárca elgyorsítja a támogatások kifizetését és május 31-ig valamennyi elmaradt vagy az elhúzódó ellenőrzések miatt jelentős csúszásban lévő támogatást kifizet a gazdáknak a Kincstár. Április első két hetében összesen 470 milliárd forintot utaltak át 156 ezer termelőnek és további 55 milliárd forint úton van már a jogosultak felé állatalapú, AÖP és AKG támogatások formájában.

A hatósági nyilvántartási rendszereket rendbe kell tenni, ehhez próbálunk forrást találni, mert ez nem mehet így tovább – mondta Nagy István. A tárcavezető elszánt abban, hogy végre jól működjön a Kincstár és a Nébih között az adatmegosztás. Az nem lehet, hogy ez a két éve fennálló gond a harmadik évben is fennmaradjon, mert ha ezt nem sikerül megoldani, elveszítjük a gazdák támogatását – hangsúlyozta a tárcavezető.

A Vidékfejlesztési programnak köszönhetően az elmúlt tíz évben csaknem 3700 állattartó nyert el támogatást telepfejlesztésre, 532 milliárd forint értékben, ami a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb állattenyésztés-technológiai fejlesztési programja.

Júliusban indulnak az állattartó telepek korszerűsítéséhez igénybevehető támogatások felhívásai. A beruházások méretétől függően ezúttal is külön lehet majd kisebb (200 millió forint) és nagyobb (200 millió és 5 milliárd forint) támogatási összegre pályázni.

Zászlós Tibor a MÁSZ 4 évre újra megválasztott elnöke megköszönte a küldöttek bizalmát és felhívta a figyelmet a MÁSZ és az agrártárca, valamint NAK és sok meghatározó szakmai szervezet közötti kiváló együttműködésre.

A megoldandó két legfontosabb feladatnak a tenyésztésszervezési támogatások keretének megemelését és az állatnyilvántartási rendszerek fejlesztését nevezte.

Felhívta a figyelmet a zászlóshajóknak számító tenyésztőkre, akikre méltán lehet büszke nemcsak ez a közösség, de az egész szakma is. Jó példaként említette a hazai állattenyésztés egyik legsikeresebb ágazatát a tejtermelést, ami a kiváló eredményeit annak a magyar holstein-fríz populációnak köszönheti, ami a Világ 5. legjobb állománya.

Sok állatalapú támogatás kidolgozásában vett és vesz részt a MÁSZ – hangsúlyozta Zászlós Tibor és hozzátette: emellett a legújabb ismeretek, technológiák terjesztésében is nagyon jelentős szerepet vállal a legolvasottabb szakújságon, a Magyar Állattenyésztők Lapján keresztül.

Wagenhoffer Zsombor a MÁSZ ügyvezető igazgatója szakmai beszámolójában a folyamatosan szélesedő együttműködéseket, a szövetségnél és a tagszervezeteknél dolgozók szaktudását, valamint a MÁSZ stabil működését emelte ki. Ezeknek köszönhetően a szövetség megkerülhetetlen az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekben.