Megünnepelték az Állattenyésztők napját - Az állattenyésztés klíma- és állatbarát!

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) kezdeményezésére az Országgyűlés szeptember 29-ét az Állattenyésztők Napjává nyilvánította, amit a MÁSZ és az Agrármarketing Centrum közös rendezvényén első alkalommal ünnepeltek meg a Vajdahunyadvárban. A rendezvény előadói hangsúlyozták, hogy az állattenyésztőket és az állatitermék-előállítást méltatlan támadások érik a környezetterhelésben és a globális felmelegedésben játszott szerepükkel kapcsolatban, hiszen miközben élelemmel látják el az emberiséget, mindössze néhány százalékkal járulnak hozzá a globális ÜHG kibocsátásához.

Szent Mihály-napját, a behajtás és számadás hagyományos ünnepét a MÁSZ kezdeményezésére az Országgyűlés egyhangú szavazással az Állattenyésztők Napjává nyilvánította. E jeles alkalmat megragadva a MÁSZ és az Agrármarketing Centrum ünnepi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a tenyésztőszervezetek által legsikeresebbnek tartott tenyésztőket, tenyésztő vállalkozásokat és a szakma jeles képviselőit.

A rendezvény szervezői a hagyományokra alapozva minden évben ezen a napon szeretnék az emberek figyelmét felhívni az állattenyésztők áldozatos munkájára, hogy a legújabb nemesítési, tartási, takarmányozási és trágyakezelési technológiák segítségével egyre kisebb környezetterheléssel és az állatok igényeihez jobban alkalmazkodó rendszerekben állítják elő a lakosság számára a mindennapi egészséges élelmiszereket.

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója köszöntőjében kiemelte, a múzeum megnyitása (1826) óta szolgálja az állattenyésztőket, ahol igyekeznek a szakma értékeit és hagyományait bemutatni. Az Állattenyésztők Napja kiváló alkalom arra, hogy rávilágítsunk, az állattenyésztés egy környezetbarát ágazat – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a múlt maga a rend, ahol már helyére kerültek a dolgok és ezt a szellemet és rendet kell átvezetni a jelenen keresztül a jövőbe. Meg kell mutatni azokat az állattenyésztőket, akik a szakmájuk zászlóshajói és példamutató módon dolgoznak nap mint nap. Ezt szolgálja a rendezvényre megjelent „Zászlóshajók a magyar állattenyésztésben” című kiadvány, amelyet a Magyar Állattenyésztők Lapja októberi számával együtt fognak postázni mindazoknak, akiknek jár az állattenyésztés legolvasottabb szaklapja. A MÁSZ elnöke összefoglalta az egyes ágazatok helyzetét és elmondta, hogy kifejezetten nehéz év az idei és ilyen kritikus helyzetben különösen nagy szerepe van annak, hogy mennyire tudunk együtt gondolkodni és cselekedni. Fontos a sajtó, az emberek számára azt is világossá tenni, hogy a gazda szereti az állatát, mindennap gondoskodik róla és súlyos hiba azokat gazdának nevezni, akik az állataikat semmibe veszik, szenvedést okoznak nekik, hiszen az ilyen emberek állatkínzók és semmi keresnivalójuk nincs közöttünk – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról számolt be. Az Állattenyésztők Napja kapcsán kiemelte, hogy az állattenyésztés a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát jelenti. Kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani az emberi szükségleteket, európai fogyasztók igényeit, és minden vitát tudományos és szakmai alapon kell lefolytatni. A klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti a legjobban, ezért érdemi lépéseket kell tenni, és vissza kell utasítani minden olyan tévhitet, amely a mezőgazdaságot a klímaváltozás legfőbb előidézőjének tartja. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetterhelésre, a CO₂ és metán kibocsátást csökkentő, az állatok tartási körülményeit javító fejlesztésekre. Emellett a 2030-ra kitűzött 32 százalékos ammónia csökkentési célt el kell érni. Mindezek megvalósulása érdekében az Agrárminisztérium saját programokat indított el, mint például az állattartótelepek vagy a trágyakezelés és -tárolás korszerűsítése. A Telepfejlesztési Programra 400 milliárd forint támogatást nyújtanak. A trágyakihelyezést szabályozó rendelet módosítását több éves kutatómunka előzte meg, aminek eredménye, hogy egy hónappal tovább, november 30-ig lehet a földeket trágyázni. A gazdák termelési feltételei ezzel is javulnak majd. A következő években a környezeti kihívások kapnak nagy hangsúlyt. Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattartást és termékelőállítást a globális felmelegedés egyik fő okozójának beállítani súlyos csúsztatás, hiszen ez az ágazat a globális üvegházhatású gázkibocsátásból mindössze 5-7 szálakban veszi ki részét és ennek alig fele köthető a kérődzők emésztése, valamint a trágyakezelés és kijuttatás során képződő metánhoz.

Aki azt hiszi, hogy a hús-, tej- és tojásfogyasztás teljes elhagyásával megmentjük a Földet a klímakatasztrófától, az nemcsak nagyot téved, de az emberek egészséges életét is kockára teszi – figyelmeztetett a MÁSZ igazgatója. Wagenhoffer Zsombor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állattenyésztők a természettel harmóniában szeretnének dolgozni, annak törvényeit tisztelve és betartva, ahhoz alkalmazkodva, hiszen a szabadban tartott állataik élettere ott van, továbbá a gyepeken és a termőföldeken terem meg a szeretett állataik tápláléka.

Az új módszerek és technológiák óriási lehetőségeket adnak a kezünkbe, azonban ezek megvásárlása sok pénzbe kerül, ami támogatások nélkül az aktuális piaci körülmények között kigazdálkodhatatlan. Sokan nem tudják például, hogy a genomvizsgálatokra alapozott nemesítés, szelekció segítségével 10 év alatt, akár 25-30%-os genetikai előrehaladás érhető el, aminek segítségével kevesebb takarmánnyal, kisebb ÜHG-kibocsátással lehet egységnyi terméket előállítani.

Ami pedig az intenzív, iparszerű állattartást illeti, ebbe az utcába az állattenyésztőket a piaci viszonyok kényszerítették, hiszen olcsón, nagy tömegben csak ilyen módon lehet előállítani az állati termékeket. A fogyasztók – teljesen jogosan – egyre nagyobb elvásárokat támasztanak az élelmiszerekkel szemben, ugyanakkor ezeket drágábban lehet előállítani. A kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező, ám drágább élelmiszerekre, egyelőre nincs akkora kereslet, ami a kereskedelmi láncokat arra ösztönözze, hogy változtassanak árképzésükön és ne akciózzanak a környezetre ártalmasabb, de olcsó tömegtermékekkel így csábítva be az embereket a boltokba, hogy még többet vásároljanak.

A kereskedelem – lehet azért, mert nem lát ebben akkora üzleti hasznot – egyelőre nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a klímabarát élelmiszerekért megfizesse azt az árat, amiért a termelőnek már megéri azokat előállítani. A kör bezárult. Ebből úgy lehetne kitörni, ha egy óriási kampányt indítunk erről a fogyasztók körében és ezzel párhuzamosan a kereskedelmet arra ösztönözzük, hogy tegyen lépéseket és hozza előnyösebb helyzetbe a klímabarát és a helyben előállított termékeket. Ehhez fel kell építeni az egészséges, klímabarát és helyben megtermelt magyar termékek brandjét – zárta gondolatait Wagenhoffer Zsombor.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy a sertés-, a mangalica-, a baromfihús és a tej fogyasztását ösztönző kampányok teszik ki az AMC tevékenységének jelentős részét. Szerinte kiemelkedő jelentősége van a fogyasztói demokráciának és a vásárlók tudatos döntésének. A terveik között idén novemberben baromfihús-, decemberben sertéshús-fogyasztásösztönző kampány szerepel. A MA-HAL-lal együttműködésben hatodik éve tart a halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó program is, melynek eredményeként 20-25 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás. Végezetül kiemelte, hogy 2021. október 7-10. között rendezik a 2021. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőrendezvényeként a HUNGEXPO területén a MÁSZ és tagszerevezetei mintegy 150 négyzetméteren mutatkoznak be és a szakmai programok között az állattenyésztők is kiemelt szerepet kapnak.

A konferencia zárásaként átadták a Magyar Állattenyésztésért Díjat, melyet Szávay Gábor kapott, aki az általa irányított gazdaság vezetőjeként a szarvasmarha és lótenyésztés fejlesztésével, a tenyésztőszervezeti és szövetségi szerepvállalásával az országos tenyésztésszervezési rendszer modernizálásával a magyar állattenyésztés korszerűsítéséért érdemelt ki.

Emellett további 52 állattenyésztő és tenyésztő vállalkozás kapott elismerő oklevelet a MÁSZ-tól a kiemelkedő ágazati szerepvállalásukért.