Szemlélet- és technológiaváltás kell

Zárásához közelít az Európai Unió által finanszírozott Sm@RT – Sm@ll Ruminant Technologies nemzetközi, tematikus hálózaton alapuló, kiskérődzők tenyésztésével foglalkozó projekt, melyben a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DE AKIT DTT I) konzorciumi partnerként vesz részt.

A projekt nyolc ország (Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Izrael, Írország, Norvégia, Olaszország és Magyarország) egyetemeinek és kutatóintézeteinek együttműködésével valósul meg. Fő célja, hogy az egyes partnerek technológiai újdonságait, szemléletmódját és lehetőségeit megismertesse a gazdálkodókkal nemzetközi és hazai workshopok, valamint bemutatónapok formájában. A legfontosabb, hogy az információk gazdálkodóktól gazdálkodókig jussanak, melyre a nemzetközi rendezvények tökéletes alkalmat nyújtanak.

SKÓCIAI ZÁRÓSZEMINÁRIUM TANULSÁGAI

A szeptember végén záruló projekt nemzetközi zárószemináriumát július elején Skóciában tartották, amin nyolc országból több mint száz fő vett részt. A háromnapos rendezvényen a Debreceni Egyetemet Oláh János hazai projektvezető irányításával tízfős magyar delegáció képviselte, amely kutatókból, tanácsadókból és főként gazdálkodókból állt.

A zárószeminárium házigazdája a konzorciumvezető Scotland's Rural College (SRUC), valamint a szintén skót partner, a Moredun Kutatóintézet voltak. A tanácskozás legfontosabb célja a projekt által három év alatt összegyűjtött tudás, illetve a skót juhágazat jellegzetességeinek bemutatása volt.

Az első napon a résztvevők első állomása az SRUC CT-egysége volt. A humándiagnosztikában régóta alkalmazott orvosi képalkotó technológiát itt főként juhok vizsgálatára használják. A módszerrel nem invazív módon állapíthatják meg a test összetételét: a testzsír, izomzat és csont arányát. Az egység munkatársainak szolgáltatása egyre népszerűbb, főleg a kosnevelők körében, ugyanis felhasználják a kapott adatokat a szelekcióban. Az egység dolgozói bemutatták a birtokukban lévő mobil anyagcsereketrecekkel rendelkező mérőállomást is. A kérődzők kapcsán fokozott figyelmet kap az üvegházhatású gáz kibocsátása. A kibocsátás mértékét sok tényező meghatározza, így ezek mérésére ezzel a vontatható trailerrel akár a telepen lehetőség nyílik. A kutatás célja, hogy az állatok metán kibocsátásuk alapján is szelektálhatók legyenek.

A zárószeminárium résztvevői délután a Southfield Farmra látogattak el. A 254 hektáros gazdaságban 1150 anyajuhot, 1620 bárányt és 400 jerke toklyót tartanak. A legfontosabb termékük az évente értékesített 2100 kos toklyó. A telepen minden egyed chipes krotáliával rendelkezik, adataikat TruTest rendszer segítségével olvassák be és felvételezik.

A második nap az Incheoch Farmon indult. Az 500 hektáros családi gazdaságban főként a Lleyn fajtát tartják, az 1000 anyajuhos állomány 90%-át ez teszi ki. Ez a gazdaság az előbbinél szerényebb mértékben értékesít kosokat, évente nagyjából százat.

A nap délutánján került lebonyolításra a záró workshop. Ennek fontos eleme volt az országok bemutatkozása. Minden partnerország képviselői ismertették hazájuk juh- és kecsketenyésztésének legfontosabb adatait, fajtáit, kihívásait, valamint bemutatták delegációjuk tagjait is. Ez utóbbi azért fontos, mert így a gazdálkodók képet kaptak egymás gazdaságáról és könnyen megtalálhatták a hozzájuk hasonló gondolkodású tenyésztőket, akik elképzelhető, hogy hasonló kihívásokkal néznek szembe.

A teljes beszámolót a Magyar Állattenyésztők Lapjának szeptemberi számában olvashatják