Terelőkutyák világbajnoki válogatóversenye Dunaszegen
Tavaly év végén kétnapos versenyen dőlt el, hogy az idei, Skóciában megrendezésre kerülő terelőkutya- világbajnokságon mely kutya-gazda párosok képviselhetik majd a magyar színeket. A bordercollie munkakutyák tenyésztése és az azokkal való versenyzés még gyermekcipőben jár idehaza, de már megvannak az első nemzetközi szintű eredmények.
A terelőkutya-tenyésztés, -tartás és -versengés világában két irányzat különíthető el. Az egyik a tradicionális stílus – erre alkalmasak a hagyományos, régi magyar terelőkutya fajták –, valamint a border collie fajtával történő terelés, amelyre igazából ez az egyetlen fajta alkalmas. A tradicionális terelés közepette a kutya és a terelt állat között sok a fizikai interakció, azaz a kutya csipkedi, harapja a jószágot, ugat így éri el az elvárt célt. A collieval történő terelésnél a kutya több méteres távolságban marad az állatoktól, a harapás kifejezett hibának számít, és az ebek szinte egyáltalán nem hallatják a hangjukat.
A TERELŐKUTYÁK KIRÁLYA
A border collie Nagy-Britanniából származó ebfajta. Őseit az angol-skót határvidéken tenyésztették ki, amelyeknek kizárólagos feladata a juhnyájak mozgatása volt. A brit fősziget déli részén főleg nemzetközi húsfajtákat tartanak, de az északi szigetfélen a brit őshonos fajták dominálnak. Ez utóbbiak tartási módja is különleges, 4-5 hónapra ember felügyelete nélkül a dombos-hegyes vidéken található legelőkre hajtják a nyájakat, ezek mozgatása, válogatása elképzelhetetlen terelőkutyák nélkül. Az itteni juhászok az 1800-as évek vége óta versengenek azon, hogy kinek a kutyája teljesít a legjobban – lényegében azóta léteznek a terelőversenyek is. A versengés mára igazi sporttá nőtte ki magát, vannak brit és holland tenyésztők, akik már kizárólag ebből élnek.
A verseny terepe rendszerint egy jókora, legalább 10-20 hektáros legelő. Ezen a területen kell egy öt egyedből álló juhcsoportot – amelyek közül kettő meg van jelölve szalaggal vagy nyakörvvel – mozgatnia a kutyának a gazda instrukciói alapján, amelyek érkezhetnek szóbeli utasítások vagy sípjelek formájában. A feladatok között van a nyáj meghatározott vonalon történő mozgatása éles kanyarokkal és szűk kapukkal. A versenypálya végén egy 30 méter átmérőjű kijelölt, ún. gyűjtőkörbe kell a juhokat betenni, ahol 2 db jelöletlen birkát kell leválasztania a kutyának. Majd utána egy 2x2 méteres karámba kell hajtani az összes birkát, onnan vissza a gyűjtőkörbe, és ezúttal egy darab jelölt birkát kell leválasztani. Igazi, nehéz feladat embernek és állatnak egyaránt, és valódi izgalmakat hozó, remek szórakozás a versengés nézőinek. A jelentősebb sportteljesítménnyel bíró országokban televíziós közvetítések zajlanak a terelőversenyekről.
TEAM HUNGARY
2026-ban Skóciában rendezik meg a terelőkutya-világbajnokságot, és országonkénti válogatóversenyen dől el, hogy ki juthat el a megmérettetésre. Magyarország két versenyzői kvótájáról a 2025 végén Dunaszegen, Szomolányi László birtokán zajlott verseny döntött, ahol egy brit szakember, Mark Banham bíráskodott. Az első helyet dr. Szarvas Petra és Bori nevű kutyája szerezte meg, furcsamód a második hely is dr. Szarvas Petráé lett, de már Novellel. A harmadik helyet Szalmásy Miklós szerezte meg Jess-szel, ezzel ő lett a csapat tartalékos tagja. Magyarország első számú versenyzője dr. Szarvas Petra, aki egyébként civilben Jászberény környékén járási főállatorvos. Ő is a tradicionális stílusban kezdett versenyezni, ám húsz éve az érdeklődése a border collival történő terelés felé fordult. Bő tíz éve már nemzetközi versenyekre jár, és saját kutyáival versenyez. Kutyás karrierjében meghatározó volt, hogy rögtön az első nemzetközi versenyét megnyerte, azóta Európa-bajnokságon és világbajnokságon is járt kutyáival. Lapunknak elmondta, hogy amíg a tradicionális stílusban meghatározó magyar kutyafajták a nyáj mellett egymástól is tanulnak, addig a border collieknál ez nem működik, minden egyedet egyenként kell betanítani...