Trendek, folyamatok, irányok az állattenyésztésben
Szeptember 29. az Állattenyésztők Napja, amit idén a Magyar Állattenyésztők Szövetsége a KÁN nyitónapjára szervezett előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelt meg.
A mezőgazdaságot az elmúlt években intenzív támadások érték Brüsszel részéről. A Bizottság háromnegyed évvel az európai parlamenti választások előtt tűzszünetet ajánlott a magyar és az európai agráriumnak. A mezőgazdaságban azonban tartós békére, kiszámítható működési környezetre, szakmaiságra, valamint a gazdálkodói realitásokat is figyelembe vevő döntésekre lenne szükség – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt a KÁN megnyitóján mondott beszédében.
Az elmúlt időszakban a szakmaiatlanság, a tudományos megalapozatlanság egyfajta trend lett egyes politikai körökben és a média fősodrában.
TÖBB TISZTELETET AZ ÁLLATTENYÉSZTŐKNEK
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében általánossá vált a szakma elleni támadás, a mezőgazdaság egyfajta pofozózsákká vált, Brüsszelben kampányt építettek, politikát folytattak az állattartással szemben, rontva annak hitelét.
Nem szeretnénk, ha Európa helyett a világ más részein állítanák elő az európai és a magyar emberek számára az élelmiszert, és azt sem, hogy az európai állattenyésztést kiszervezzék a harmadik világba.
AZ EGYSZERŰSÍTÉS BONYOLULT FELADAT
A szebbnél szebb ígéretek és az egyszerűsítési törekvések ellenére a KAP-támogatásokhoz egyre bonyolultabb módon lehet a gazdáknak hozzájutni – jelentette ki Wagenhoffer Zsombor.
A Trendek, folyamatok és irányok című előadásában a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója rávilágított azokra az összefüggésekre, folyamatokra és változásokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással vannak a magyar állattenyésztők gazdálkodási helyzetére, és megszabják a mozgásterüket. Felhívta a figyelmet az idei rendkívül nagyszámú támogatási kérelem elutasítására, melynek két fő oka a gazdák elégtelen tájékoztatása, továbbá a Kincstár és Nébih informatikai rendszerei között a nem megfelelő kommunikáció.
Idén soha nem látott mértékű szankciókkal, elutasító határozatokkal találkoztunk, ezért úgy gondoljuk, ez egy sikertelen támogatás- és kérelembeadási időszak volt.
NEM DŐLHETÜNK HÁTRA, DE IDŐT NYERTÜNK
Úgy tűnik, kezet nyújt a Bizottság, hogy dolgozzunk együtt, de azt nem tudjuk, hogy ez az ajánlat mennyire őszinte és tartós – figyelmeztetett Wagenhoffer Zsombor. Nem lehet egy sötét szobában ülve elméleteket, stratégiákat kialakítani, különösen nem háttértanulmányok nélkül – szögezte le a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság egyelőre levette napirendjéről a ketreces állattartást betiltó és a jelenleginél jóval szigorúbb előírásokat bevezetni szándékozó állatvédelmi keretjogszabály tervezetének tárgyalását. A szélsőséges klíma- és állatvédők e váratlan fordulat miatt toporzékolnak. Pozitív jel az is, hogy az Európai Parlament, amelyik általában egy véleményen van a Bizottsággal, júliusban leszavazta a testület állattartó telepek kibocsátási küszöbértékeivel kapcsolatos szigorítását. Ennek értelmében egyrészt nem változnak a jelenlegi határértékek (amelyek a nagyobb sertés- és baromfitartó telepeket érintik), másrészt nem terjesztik ki az ÜHG-kibocsátási küszöbértékeket a szarvasmarhatelepekre.
Ha minden sertéstartó és tejtermelő a TOP 10 százalékra jellemző ÜHG-kibocsátással termelne, akkor a sertéshús-előállítás környezetterhelése azonnal 24, a tejtermelésé 37 százalékkal csökkenne.
AZ ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG A TÉT
Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetés következett, aminek a résztvevői az ágazatot érintő időszerű kérdésekről mondták el véleményüket. Zászlós Tibor rámutatott, hogy az európai állattenyésztők ma már rendkívül hatékonyan állítanak elő állati termékeket a fogyasztók számára. Fontos volna, ha az emberekben tudatosulna, hogy az EU lakosságának mindössze néhány százaléka termeli meg nekik a mindennapi táplálékot és egyáltalán nem mindegy, hogy ez a réteg fennmarad vagy rossz döntéseknek köszönhetően az EU élelmezésbiztonsága veszélybe kerül.
A LEGJOBBAKKAL KELL VERSENYEZNÜNK
A magyar sertéstartóknak a világ legjobb sertéshús előállítóival kell versenyezniük idehaza és az exportpiacokon egyaránt – hívta fel a figyelmet Ádám János. A Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója szerint az exportpiacokon vannak még lehetőségeink, a hazai fogyasztás jobb esetben stagnálni fog.
ELVISELHETŐ ÁRA VAN A TAKARMÁNYOKNAK
Tavaly életmentő volt az ukrán kukorica a magyar állattenyésztők számára, hiszen itthon nagyon kevés termett, drága és toxinokkal erősen szennyezett volt – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Az idei évben a takarmány árak jelentősen csökkentek és ez egy ideig így is marad.
FOLYAMATOSAN ÚJÍTJÁK MEG A TANTERVEKET
Folyamatosan újítjuk meg a szakok tanterveit – tájékoztatott Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Az öt éves képzés végére az egyetemen megszerzett tudás egy része már elavul, annyira gyorsan fejlődnek a technológiák. Írott jegyzetet ezért sem nagyon adnak ki, helyette inkább folyamatosan frissíthető digitális tananyagokból tanítanak. Jó hír, hogy az állattenyésztő-, és majdnem mindegyik agrár-szakra idén élénk volt az érdeklődés, de a munkaerőhiány továbbra is az egyik legnagyobb nehézséget jelenti a gazdáknak.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának októberi számában olvashatják