Újra előtérbe kerül a szervestrágyázás jelentősége

Jobb terméshozamokat érhetnek el a gazdálkodák, ha a talaj egészségére is odafigyelnek. A szervestrágya - beleértve a feldolgozott formát is - felhasználásával sokat javulhat a talaj szerkezete, vízmegkötő képessége. Ez amellett, hogy kedvezőbb feltételeket teremt a növények számára, a termelési költségeket is csökkenti. A szervestrágya gazdaságos és környezetkímélő technológia. A NAK kisfilmet készített a talajegészség fontosságáról.

A talajoknak égető szükségük van szerves anyagokra. A földek szerkezetessége és a talaj egészsége sajnos sokat romlott az elmúlt évtizedekben. Talajaink szervesanyag-készlete világviszonylatban is nagyon lecsökkent, köszönhetően a néhány növényfaj termesztésének és az ehhez alkalmazott agrotechnikának.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy elsődlegesen nem a növényt, hanem a talajunkat kell táplálni ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb növények teremeszthessünk. Az egészségesebb növények a kártevőkkel és az időjárási szélsőségekkel szemben ellenállóbbak. A talaj egyik legfontosabb tulajdonsága a szerkezetessége, amely alapvetően a vázalkotókból, a talajban lévő szervesanyagból, élőlények sokaságából tevődik össze. A talajok megfelelő szerkezetessége segíti a megfelelő tápanyag és vízgazdálkodást, nagyobb ellenállást tud tanúsítani az eróziós hatásokkal szemben, s nem utolsósorban hozzájárul a légköri szén-dioxid megkötéséhez.

Évtizedek óta a szervestrágya alkalmazása helyett a műtrágyázás terjed el, mivel egyrészt nagyon lecsökkent az állatállomány, másrészt a vegyipar versenyképes áron tudta előálítani a műtrágyákat.

A szervestrágya, valamint a szerves eredetű termésnövelő anyagok – de a zöldtrágyanövény és a mulcs is - növelik a talaj humusztartalmát, hosszú távon javítják a talaj szerkezetét, tápanyag- és vízgazdálkodását, táperejét. Emellett javítják a növényi maradványok és a nitrogén műtrágya hasznosulását, ezáltal csökkenteni lehet a nitrogén műtrágya mennyiségét. A szerkezetes, nem tömörödött talajon a munkagépek vonóerő igénye kisebb, ami csökkenti a termelési költségeket. A jó szerkezetű talaj jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, kevésbé aszályérzékeny, egészségesebb növények teremnek rajta, kevesebb növényvédelemre van szükség.

A szervestrágya alkalmazása gazdaságos és környezetkímélő

A változó klíma is rávilágított arra, hogy változtatni kell a megszokott talajművelési gyakorlatokon. A jó talaj olyan, mint egy szivacs, magába szívja a nedvességet és tárolja, mindaddig, amig a rajta növekvő növényzetnek nincs rá szüksége. A szervesanyagban gazdag, jó szerkezetességű, nem tömörödött talaj csaknem az egész évi csapadékot el tudná tárolni, különösen akkor, ha a talajt fedjük, takarjuk, csökkentve a kipárolgás mértékét is. Ennek ellenére máig viszonylag kis területen használnak szerves trágyát a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók Magyarországon. A szervestrágya felhasználás az állattartó telepek környezetében jellemző, hiszen a szállítási költségek, illetve a szállítással, tárolással kapcsolatos nehézségek miatt inkább a műtrágyát  választják a gazdálkodók.

A Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási támogatásának köszönhetően az utóbbi években javult a helyzet, a szervestrágya-használatot pedig a magas műtrágyaárak is növelték hazánkban. A növekvő érdeklődést serkenti a tudatformálás is: a gazdálkodók is érzékelik, hogy talajaik „éhesek”, kevésbé tudják leküzdeni az aszályos periódusok sokkhatásait. A szervesanyaghiány miatt a talaj víz és tápanyagszolgáltató képesség is gyengül. Az ideális, vagy ahhoz közeli talajállapot egy leromlott szerkezetű talajban nem egy év alatt alakul ki, hanem kitartó munka eredménye. Egyre többen észlelik azt, hogy a talajainknak már segítségre van szüksége, hogy a gazdálkodójának nagyobb termésbiztonságot produkálhasson.

A talajegészség fontosságáról a NAK egy kisfilmet készített, amely az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=YYvhLzKzBxY