A nagyüzemi nyúltenyésztés jövője a nyúlhús-termelő vertikum digitalizációja

A digitalizáció az élet minden területét átalakítja, ma már mindenki számára egyértelmű, hogy az állattenyésztésben is létkérdés, hogy be tudunk-e lépni ebbe az új korszakba.

Definíció alapján a digitalizáció az a folyamat, amikor egy mérhető vagy számolható fizikai mennyiséget számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A digitális eszközök használata már nem csak mindennapos, hanem gyakorlatilag folyamatos a legtöbb ember számára. Manapság még a fizikai munkát végző dolgozók többsége is okostelefonja után nyúl, amint ezt megteheti, így az elektronikai eszközöktől való idegenkedés, és az alapvető felhasználói készségek hiánya már nem probléma a mezőgazdaságban sem. A digitalizáció azonban nem csak azt jelenti, hogy digitális eszközöket használunk. A digitalizált információkat fel kell dolgozni, és csak az emberi elme számára képtelenül hosszadalmas és bonyolult számítások eredményének megismerésével, megértésével alakíthatjuk úgy gondolkodásunkat és döntéseinket, hogy az elvárt sikereket el tudjuk érni.

A HAZAI NYÚLHÚSTERMELÉS FELÉT ADJÁK

A Tetrabbit Kft. nem csak egy nyúlvágóhíd, a vállalkozás mögött álló magyar családok évtizedek óta meghatározó tagjai a hazai nyúltenyésztésnek. Az ország nyúlhústermelésének felét adó nagyüzemi telepek és vágóhíd üzemeltetése mellett az integráció saját tevékenységi körében végzi fejlesztéseit. Az évtizedek óta folyamatos tartástechnológiai, takarmányozási, genetikai munka mellett 2020 óta a teljes termelési vertikumot felölelő informatikai fejlesztés is zajlik.

Most egy, a modern kornak megfelelő, komplex informatikai rendszer készül, amely nemcsak egy számítógépes program, hanem összefűzött szoftver- és hardverelemekből álló rendszer.

A Tetrabbit Kft. integrációjában országszerte 30 tenyésztő- és szaporító-, valamint hizlalótelep található, ahol összesen 45 000 anyanyúl és 250 ezer hízónyúl termel egy időpillanatban.

HATALMAS MENNYISÉGŰ ADATOT KÉPES KEZELNI

Az sem újdonság, hogy a sikeresen működő állattartó telepek magas szinten automatizáltak. Ipari számítógépek mérik a környezeti paramétereket, és a mért adatok és a beállított célparaméterek alapján szoftverek vezérlik az épületgépészeti berendezéseket. Ilyen adatok a levegő hőmérséklete, páratartalma, a légsebesség, a légnyomás és a szén-dioxid-tartalom, amelyeket az istállók több pontjára telepített szenzorok mérnek. Ezekben a rendszerekben nagy mennyiségű adat keletkezik, de a legtöbb esetben ezek az adatok nem jutnak túl a telephelyek zárt rendszerein, és az output fő fókusza a katasztrofális műszaki meghibásodások elkerülése, illetve korai felismerése. Az adatok akár óránként vagy percenként is gyűjthetők, ha ezek továbbításáról és tárolásáról gondoskodunk. Az állattenyésztés és állathigiénia tudománya ezeknek a paramétereknek az optimális értékeit évtizedekkel ezelőtt meghatározta, azonban több százezer vagy millió adatpontot tartalmazó adatbázis elemzésére a technikai korlátok miatt eddig nem sok kutatás vállalkozott.

Ha többet szeretne megtudni az adatelemzésről, a MÁL júliusi számában elolvashatja a teljes cikket