A tenyésztési és sportsikerek példát mutatnak és reményt adnak

Webalapú adatbázisok fejlesztése, közösségépítés, magyar fajták minőségének javítása és hírnevük öregbítése szerepelnek a lótenyésztők legfőbb céljai között az idei évet tekintve.

Reméljük 2025 olyan időjárási viszonyokat és gazdasági környezetet hoz, amelyek kedveznek a mezőgazdaságnak, így a takarmányárak alakulásának is – mondta Pap István Tibor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége és a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke. A támogatások esetében az a lótenyésztők minimális elvárása, hogy az előző évek támogatási mértékét megkapják, és persze időben, mert ez sokszor nem így sikerült az elmúlt években. Bélley Márta, az MLOSZ főtitkára ehhez hozzáfűzte, bizonytalanságot jelent, hogy a tárca még január elején sem hirdette ki a tenyésztésszervezési támogatások 2025-re vonatkozó keretösszegét. Erre azért is volna nagy szükség, mivel új rendelet lépett életbe év elejétől, ami szerint már nem egész éven át, hanem mindössze két alkalommal lehet támogatási kérelmeket beadni, és azokat is megosztva: január 15-től március 10-ig törzskönyvezésre, júliusban pedig teljesítményvizsgálatokra és tenyészértékbecslésre.

Optimális esetben olyan irányba halad a tenyésztés, amit a piac igényel. Ugyanakkor a tradicionális fajták és általában a magyar lótenyésztés esetében nemcsak a piaci viszonyok az irányadók, de a fajtafenntartás, a génmegőrzés, nemzeti történelmünk, nemzeti identitásunk egy részének megőrzéséről is szó van Pap István Tibor szerint.

A hagyományos magyar lófajták tenyésztése a sport- és hobbicélok kiszolgálásán túl értékmegőrzést és identitáserősítést is jelent.

LOVAT KERES? OLVASSA A LARA-WEBET!

Az MLOSZ elnöke azt is elmondta lapunknak, hogy évek óta dolgoznak egy web fejlesztésén (LARA-WEB), amelynek első üteme már 2024-ben elérhető volt mindenki számára. A fejlesztés 2. ütemében, 2025-ben, további hasznos, érdekes, a lóeladást és -vásárlást segítő funkciókkal bővül, de ezek már fizetős szolgáltatások lesznek. Hisszük, hogy erre igény van a lovas társadalom részéről, és a továbbfejlesztett honlappal segíthetjük a tenyésztőket és lótartókat – fogalmazott Bélley Márta.

MAGYARORSZÁG ISMÉT SHAGYA ARAB NAGYHATALOM

Német nyelvterületen 15 évvel ezelőtt közel 2000 shagya arab lovat tenyésztettek. Volt honnan jó mént bérelni vagy megvásárolni – tájékoztat Rombauer Tamás, a shagya arab tenyésztését is összefogó Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének elnöke. Sajnos a tenyésztők generációváltása az arab telivérnél, a shagya arabnál és a hagyományos helyi fajtáknál is megbicsaklott. A tenyésztés súlypontja keletre tolódott, ma a legtöbb csikó Magyarországon, Csehországban, Romániában születik. Éppen ezért fokozott felelősség hárul ránk, a fajta bölcsőjére, főként a minőség megtartása miatt.

A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának januári számában olvashatják