Adatok az állatállomány 2020. évi alakulásáról

Hazánkban 2020. december 1-jén sertésből 8,2%-kal, szarvasmarhából és tyúkból egyaránt 2,6%-kal többet, juhból tizedével kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége nem változott, a vágótyúké, a tejé és a tojásé viszont emelkedett. A szarvasmarha felvásárlási ára 3,7%-kal nőtt, a sertésé és a tyúké enyhén csökkent. A juhok állománya és felvásárolt mennyisége is több mint tizedével kevesebb lett, ára viszont közel 15%-kal magasabb volt. A napokban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb állatlétszám adatokat.

Bővült a hazai szarvasmarha-és sertésállomány
A szarvasmarha-állomány 2020. december 1-jén 933 ezer volt, egy év alatt 24 ezerrel nőtt. Az elmúlt öt évben az állomány 112 ezerrel (14%-kal) bővült. A 414 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt 2 ezerrel, öt év alatt összességében 46 ezerrel gyarapodott. A húshasznú tehenek száma összességében az elmúlt öt évben 71 ezerrel (61%-kal) emelkedett, a tehénállomány pótlására szánt előhasi üszőké pedig 2019 decembere óta 9,7 %-kal, 36 ezerre nőtt. A tehéntej felvásárolt mennyisége 3,6, ára 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 107 forintot fizettek a tejért, ami rekordmagasnak számított.

A sertések száma 2020. december 1-jén 2,8 millió volt, a 2019. decemberihez képest 8,2%-kal nőtt. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 5,4%-kal, 164 ezerre gyarapodott, ennek ellenére a 2010 óta eltelt időszakot egy csökkenő tendencia jellemezte. 2020-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 440 forint volt, a felvásárolt vágósertések száma (3,7 millió) 2019 azonos időszakához képest nem változott. A felvásárolt vágósertések átlagos tömege 117 kilogrammot ért el.

A juhok és az anyajuhok száma is kevesebb lett
2020. december 1-jén a juhállomány 944 ezer, az anyajuhoké 754 ezer volt, előbbieké 11, utóbbiaké 3,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány évtizedes mélypontra süllyedt. 2020-ban a vágójuh kilogrammonkénti 958 forintos felvásárlási átlagára 15%-kal emelkedett, felvásárolt mennyisége – ami 249 ezer darab volt − 13%-kal csökkent az előző évhez hasonlítva.

Több évtizedes mélyponton az Európai Unió szarvasmarha-állománya
2020 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 76,2 millió volt, amely 916 ezerrel (1,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken, az ezredfordulót követően ez a legalacsonyabb összlétszám. A 27 tagállam közül 12-ben tartottak több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezen országok adják az unió állományának 89%-át. Kiemelkedik Franciaország 17,6 milliós állományával, mellettük Németországban tartanak még 10 milliónál több állatot. Előbbiben 3,2, utóbbiban 2,9%-kal kevesebb volt a számuk, mint egy évvel korábban, és egyúttal ebben a két országban következett be a legnagyobb csökkenés. A 2020. év végi adatok alapján 12 országban tartottak több szarvasmarhát, mint 2019-ben. Jellemzően az egymillió alatti állománnyal rendelkező országokban emelkedett a létszám, a lista első helyén Bulgária áll, ahol 12%-kal több, 589 ezer állatot tartottak. A létszám bővülése Magyarországon volt a harmadik legnagyobb (2,6%). A tagállamok közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben emelkedett a szarvasmarhák száma.

Az előző évtized legtöbb sertését 2020-ban tartották az Európai Unióban
2020 decemberében az Európai Unió sertéslétszáma 146,1 millió volt, amely 3,0 millióval (2,1%-kal) több az egy évvel korábbinál. Az állomány nagysága 2015 és 2020 között ingadozott, a 2020. év végi állatlétszám az elmúlt évtized legnagyobb értéke. A mostani erőteljes emelkedés elsődleges oka, hogy Spanyolországban egy év alatt az állomány nagysága 1,4 millióval (4,6%-kal) gyarapodott. 2020-ban a spanyol sertés iránti kereslet jelentősen élénkült, a Kínába kivitt sertés mennyisége közel megháromszorozódott 2019-hez képest. (A kínai kereslet megugrásában szerepet játszott az is, hogy a Németországban megjelent afrikai sertéspestis miatt a német sertésekre Kínában importtilalmat vezettek be.) A spanyol állománybővülés nemcsak az elmúlt egy, hanem a legutóbbi öt évben is figyelemre méltó volt: 2015-höz képest 15%-kal, 4,3 millióval lett nagyobb a sertéslétszám. Ennek ellenpólusa Románia, ahol 2015-höz képest 1,2 millióval (24%-kal) kevesebb állatot tartanak. A 27 tagállam közül kilencben haladja meg a hárommilliót a sertések száma, ebben 2016 óta nem történt változás. Összességében kilenc ország adja az EU27 állományának 87%-át. A 2020. év végi felmérés szerint egy év alatt 18 országban nőtt a sertések száma. A bővülés üteme Bulgária után (20%) Magyarországon volt a második legnagyobb (8,2%). Dániában is jelentősen, 663 ezerrel (5,2%-kal) emelkedett az állatlétszám. 2020-ban a legnagyobb létszámcsökkenés (383 ezer darab) Lengyelországban következett be. A sertéstartásban éllovas országok sorrendje az elmúlt évben nem változott: Spanyolország hatodik éve tartja vezető helyét Németország előtt, utánuk következik Franciaország és Dánia, míg 2020-ban Lengyelország és Hollandia helyet cserélt egymással.