FAO kiadvány jelent meg „A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” címmel
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben összefoglalja a FAO által megjelentetett ”A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” című kiadvány főbb megállapításait.
Az óceánok után a talaj képezi a Föld második legnagyobb szénkészletét. A talaj szerves anyagában jelenleg tárolt nagy mennyiségű szén miatt az létfontosságú szerepet játszik a globális éghajlatváltozás tekintetében. A talajok a szén forrásaként és elnyelőjeként is működhetnek. A gyepterületek – különösen az állatok legeltetésére használt területek – a világ talaj szervesszén (Soil Organic Carbon – SOC) készletének mintegy 20%-át tartalmazzák. Különösen a jól kezelt gyepterületek – az azokon alkalmazott korszerű gazdálkodási gyakorlatnak köszönhetően – fokozhatják a talajok szénelnyelő kapacitását, ami segítséget nyújthat az egyes országoknak az éghajlatvédelmi célkitűzéseik elérésében.
Ezek a legfrissebb adatok az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a ”A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” címűből új jelentéséből derültek ki, amely kiadvány megjelentetését a FAO Állattenyésztési Környezetvédelmi Értékelési és Teljesítményértékelési Partnerség (FAO LEAP) finanszírozta.
A FAO LEAP egy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezés, amely összehangolt módszerek, mérőszámok és adatok révén igyekszik javítani az állattenyésztési ágazat környezeti fenntarthatóságát. A társulás egy közös globális kezdeményezést vezet az állattenyésztési ellátási lánc fenntartható fejlődésének felgyorsítására és a koherens éghajlatvédelmi intézkedések támogatására, miközben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló Fenntartható Fejlődési Menetrend és a Párizsi Megállapodásban rögzítettek megvalósításához.
”A talaj széntartalmának átfogó értékelése gyepterületeken” című tanulmány a FAO első olyan kiadványa, amely bemutatja a talaj szénkészletének állapotát és szénmegkötési potenciálját a gyepgazdálkodási rendszerekben, kiemelve azokat a területeket, ahol intézkedésekre van szükség a talajok széntárolási képességének megőrzése és növelése érdekében.
A jelentésből kiderül, hogy az állatok rotációs, tervezett vagy adaptív legeltetésére irányuló intézkedések kedvező hatással lehetnek a talajegészségre és hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
A FAO az értékelés összeállítása során meghatározta a természetközeli és a kezelt gyepterületek talaj szerves szénkészleteinek alapértékét – azaz a mérhető, talajban tárolt szén tömegszázalékban kifejezett alapszintjét gC/kg talaj mértékegységben kifejezve – és megbecsülte a talaj szerves szénkészleteinek megkötési potenciálját. A tanulmány megállapította, hogy ha a talaj szervesszén-megkötést fokozó gazdálkodási gyakorlatok 20 évnyi alkalmazása után a nyílt gyepek 0-30 cm mélységű talajrétegének szervesszén tartalma 0,3 százalékkal nőne, akkor évente 0,3 tonna szenet lehetne ezeken a területeken megkötni hektáronként.
"A gyepterületek jelenlegi állapotának felmérése és a talajok szénmegkötő potenciáljának az értékelése kulcsfontosságú a gyepterületek élelmezésbiztonságban, a biológiai sokféleség megőrzésében és az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepének és jelentőségének jobb megértéséhez - magyarázza Thanawat Tiensin, a FAO Állattenyésztési és Állategészségügyi Osztályának igazgatója. Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a világ gyepterületeinek talajában lévő szénkészletek és a potenciális kompenzációk állapotáról. A jelentés a talajok szénmegkötő képességének a fenntartható legeltetési rendszerek alkalmazásával történő fokozására irányuló jövőbeli munkák alapjául is szolgálhat".
A tanulmány szerint a világ legtöbb gyepterületének szénmérlege pozitív, ami azt jelenti, hogy a földterületek stabilak vagy jól karbantartottak. Negatív szénmérleget Kelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Afrika Egyenlítőtől délre fekvő térségeiben találtak, várhatóan tehát ezeken a területeken a szénkészletek mennyisége csökkenni fog az antropogén – azaz az ember tevékenységéből eredő – stressz és az éghajlati viszonyok együttes hatására. Ez a tendencia azonban visszafordítható a növények növekedésének serkentésével, a talajban lévő szén megkötésével és a magas szervesanyag-tartalmú talajokban – például a természetközeli gyepekben – lévő szénkészletek védelmével. Mindezeket a rotációs, a tervezett vagy az adaptív legeltetési intézkedések állattenyésztésben történő végrehajtása is elősegítheti.
Az értékelés a talaj szervesszén-készletének javítására irányuló lehetséges intézkedéseket is vizsgálta, például a kelet-afrikai országokban az úgynevezett takarmánykertek létrehozásának hatásait. Kenyában és Ugandában több mint 40 000 kisgazdaságban hoztak létre ilyen jellegű kerteket Calliandra fákkal a tejtermelés növelése és a tehenek egészségének javítása érdekében. A fák jelenléte figyelemre méltó eredményeket hozott a talajok megőrzése, a tápanyag-körforgás és a tápanyag-megtartó képesség tekintetében. A tanulmány szerint ezeknek a takarmánykerteknek a létrehozása évente potenciálisan 0,03 tonna talajszén-tartalom növekedést eredményez hektáronként. A jelentés továbbá a legeltetési rendszerek intenzifikációjával – azaz az egyes legelőterületek fűhozamának kedvezőbb fajösszetétellel, valamint az öntözés és a trágyázás révén történő fokozásával – összefüggő hatásokat is vizsgálta.
Elmondható azonban, hogy az alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok javítását célzó ösztönzők hiánya, valamint a talaj szervesszén-készletek mérésének és a változások pontos nyomon követhetőségének nehézségei a fő okai annak, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti éghajlat-változási tervek (NDC - National Determined Contributions) nem tartalmazzák a talaj szervesszén-készletekhez kapcsolódó intézkedéseket.
Fentiekre tekintettel a most kiadott FAO jelentés eredményei kiemelt jelentőséggel bírnak, azokat alapként kell használni az olyan jövőbeli munkáknál, amelyek az állattartásnak a talaj-széntartalmára gyakorolt hatásait vizsgálják országosan és a gazdaságok szintjén. A tanulmányban bemutatott adatok, információk támogathatják a szervesszén-készletekhez kötődő célkitűzéseknek a nemzeti éghajlat-változási tervekbe történő beépítését.
Forrás: NAK / írta: Borovka Zsuzsa a Global Assessment of Soil Carbon in Grasslands alapján