Fontos lépést tettünk a hazai és a cseh-magyar húsmarhatenyésztők sikeres együttműködéséhez
A keszthelyi húsmarhatanácskozás sikerén felbuzdulva – amelyre előadóként meghívtam a Visegrádi országok és Erdély, illetve Románia húsmarhatenyésztőinek jeles képviselőit – döntöttem el, hogy az együttműködés folytatásaként a hazai húsmarhatenyésztő egyesületek vezetői részére tanulmányutat szervezek Csehországba. Az alábbiakban a tanulmányút tapasztalatait és a továbblépés lehetőségeit foglalom össze.
A tanulmányút megszervezésében és lebonyolításában kiváló cseh kollégánk Josef Kucera volt segítségünkre, aki készségesen és profi módon állt rendelkezésünkre. Josefnek ezúton is köszönetemet fejezem ki valamennyi kollégám nevében a tartalmas és baráti légkörben szervezett programért. Josef Kucera a Cseh és Morvaországi Szarvasmarhatenyésztő Vállalat (CSMSZV) igazgatójaként kulcsszerepet játszik a cseh szarvasmarhatenyésztésben és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
Jól szervezett tenyésztés
A csehek más utat választottak a szarvasmarhatenyésztésük szervezésében és ez különösen igaz a húsmarha fajtákra. Míg hazánkban egymástól elszigetelten működnek a fajtaegyesületek, addig a cseheknél már kezdetektől egy szervezet, a Cseh Húsmarhatenyésztők Szövetsége (CSHSZ) keretei között végzik a fajták törzskönyvezését, teljesítményvizsgálatát, valamint a tenyészállat előállítás és értékesítés szervezését. Azt, hogy melyik (a külön vagy a közös) út volt a sikeresebb és melyiknek van nagyobb jövője, egyre több hazai kolléga ismeri fel. Ezt a folyamatot és a közös út megtalálását hivatott segíteni ez a cseh program is.
A tanulmányútra szóló meghívásomat az angus, a limousin és a magyartarka tenyésztőegyesületek vezetői fogadták el. A kiutazó magyar delegáció tagjai voltak (akik örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez): Dr Füller Imre, Kovács Mesterházy Zoltán, Mihalecz András, prof Dr Stefler József és Szűcs Márton.
Kapcsolatépítés
Az úttal az volt a cél, hogy a személyes kapcsolatokat építsük, továbbá megismerjük a cseh szarvasmarhatenyésztés fellegvárának számító központot, ahol nemcsak a CSMSZV és CSHSZ irodái találhatók, hanem a genetikai labor, a füljelző gravírozó és marhalevél nyomtató részleg, a jelölés, nyilvántartás és állatmozgatásokkal kapcsolatos telefonos ügyfélszolgálat, továbbá a holstein és szimentáli törzskönyvek kiállítását végző iroda. Összesen mintegy 250 fő dolgozik az egykori országos állattenyésztési kutatóintézet épületeinek megvásárlásával és felújításával kialakított központban.
A központot és a CSMSZV működését Josef Kucera, a genetikai labort mutatta be, míg a CSHSZ-ről a szövetség igazgatója, Kamil Malát beszélt nekünk, akit szintén ismerősként köszöntöttünk, hiszen ő meghívásomnak eleget téve szeptemberben Kaposváron tartott nagyon érdekes előadást a cseh húsmarha-, ezen belül kiemelten az angus tenyésztésről.
A Magyar Állattenyésztők Lapjának novemberi számában már beszámoltam a cseh húsmarha-, és szarvasmarhatenyésztés elmúlt 30 éves fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről, ezúttal inkább az SNP alapú genomvizsgálatokkal, illetve ezek közös (cseh-magyar) hasznosítási lehetőségével foglalkozom.
SNP vizsgálatok
Az SNP (single nucleotide polymorphism) vizsgálatokkal az örökítőanyagban megtalálható olyan pontmutációkat keresünk, amikor a DNS láncban egyetlen nukleotid kicserélődik és ez a populáció legalább 1 százalékában megjelenik. Az ilyen pontmutációk okozzák a populációk genetikai változékonyságának 90 százalékát és felelősök számunkra fontos küllemi és termelési tulajdonságok vagy genetikai terheltségek megjelenéséért. Ez a módszer ezért a származásellenőrzésen (szülők meghatározásán) kívül egy sor olyan hasznos információ megszerzését teszi lehetővé adott egyedről mint pl. genetikai terheltségek, szarvatlanság, szín, culard jelleg, hús márványozottsága, porhanyóssága, zsírbeépülés, küllemi és termelési tulajdonságok, amiket a szelekcióban felhasználhatunk.
A hosszú generációs intervallum (4-5 év) és a felnevelés, illetve a termelésellenőrzés tetemes költségei miatt a borjú (esetleg embrió) korban elvégzett SNP alapú genomvizsgálatok óriási segítséget jelentenek a szarvasmarhák szelekciójában. Mivel az elmúlt évtizedben hazánkban sajnos nem történt meg a haszonállatok rutinszerű SNP vizsgálatához szükséges laborháttér fejlesztése, így kézenfekvő és mindkét országnak kölcsönös előnyöket jelent, ha ezeket a vizsgálatokat a CSMSZV tulajdonában álló genetikai laborban végeztetnék el a magyar fajtaegyesületek.
Cseh-magyar együttműködés
A vizsgálatokat a cseh kollégák az elmúlt években elvégzett több mint 3 milliárd forintnak megfelelő eszköz-, és infrastruktúra fejlesztésnek köszönhetően más (nyugat-európai és tengeren túli) laborokhoz képest versenyképes áron és minőségben, továbbá nagyon rugalmas ügyintézéssel végzik el. Itt jegyzem meg, hogy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete által idén elindított Hungenom programhoz szükséges SNP vizsgálatokat is ebben a laborban végzik.
A cseh-magyar együttműködés mellett szóló érvek még a kis földrajzi távolságon túl, a két ország húsmarhaállományának genetikai közelsége és a sok tekintetben hasonló tenyésztési célok, irányok, nem beszélve az üzemszerkezetről. A cseh húsmarhatenyésztők 2018 szeptemberétől áttértek az SNP alapú származásvizsgálatokra, míg hazánkban ezt laborháttér hiányában eddig nem tudtuk meglépni.
A csehek jelenleg a megbízható genomikai tenyészértékek becsléséhez szükséges referencia populáció SNP alapú vizsgálatát végzik (a törzsállományt mintegy 22 ezer pedigrés tehén jelenti), aminek eredményeképpen 2021-től saját genomikai hústenyészértéket fognak tudni számolni. Indokolt lenne a magyar húsmarhatenyésztő egyesületeknek a csehekkel (és a V4 országokkal) összefogva közösen végezni a tenyészértékbecslést, ahogyan pl. a szimentáli esetén a német-osztrák-cseh-magyar fajtaegyesületek is régóta dolgoznak.
Mivel nagyon költséges és komoly informatikai, valamint matematikai szaktudást igénylő eljárásról van szó, a világ minden részén egyre nagyobb állományok vizsgálatát végzi el egy-egy elemző központ. A csehek túl vannak egy sor olyan fejlesztésen, amit értelmetlen lenne külön-külön újra felépíteni. A CSMSZV genetikai központja az ICAR által nemrég közzétett SNP és STR alapú származásvizsgálatokra akkreditált 12 (német, francia, amerikai, holland, belga, lengyel) labor között szerepel. A cseh labor ráadásul az ISAG (Állatgenetikai Nemzetközi Szervet) által minősített 37 labor között idén az első helyen végzett!
Országos húsmarhatenyésztés fejlesztési program
A fentiek miatt sokkal észszerűbb a határon átívelő együttműködés kialakítása és egy országos húsmarhatenyésztés fejlesztési program kidolgozása, amihez a kormány támogatását is szeretnénk megszerezni. Amennyiben sikerülne a hazai és a régió érdekközösséget alkotó húsmarhatenyésztőinek összefogni, abból egy nagyon versenyképes húsmarhatenyésztő közösség és állatállomány alakulhatna ki.
Meggyőződésem, hogy a csehországi tanulmányút ehhez a sikeres jövőhöz vezető úton egy fontos lépés volt, amit reményeim szerint hamarosan továbbiak is követnek. Ennek reményében január közepén a Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége keretei között fogjuk áttekinteni egyrészt a hazai húsmarhatenyésztő egyesületek egymás közötti, másrészt a cseh-magyar együttműködés további lehetőségeit.
Wagenhoffer Zsombor