Hitelek alakulása az állattenyésztésben

Az elmúlt években az állattenyésztési alágazatot komoly kihívások érték. A koronavírus-járvány, a különböző állatbetegségek, a rendkívüli aszály és a megnövekedett műtrágyaárak miatt drasztikusan megemelkedett takarmányárak, az exponenciálisan növekvő energiaárak, a munkaerőhiány, valamint az orosz-ukrán háború következtében nehéz helyzetbe kerültek az ágazat gazdálkodói, így különösen fontos szerepet kapnak az ágazat fejlesztését, jövedelmezőségi és likviditási gondjainak enyhítését szolgáló intézkedések, támogatások, kedvezményes hitelprogramok. Cikksorozatunk második részében az ágazatnak nyújtott hitelekről számolunk be.

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok és társas vállalkozások hitelállománya együttesen 1020,7 milliárd forintot tett ki 2022. december 31-én. Ez az érték az elmúlt évek tekintetében is kimagaslónak számított. A számottevő bővüléshez ugyanakkor a vállalati hitelmoratórium is hozzájárult azáltal, hogy a tőketörlesztés átütemezése lassította az állomány kifutását.

Az állattenyésztés hitelállománya 16,5 százalékkal 332,2 milliárd forintra nőtt egy év alatt, ezáltal az alágazat szereplői a mezőgazdaság teljes hitelállományának csaknem egyharmadát tudhatták magukénak 2022 végén. Ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztés 10,9 százalékos, a sertés- és a baromfitenyésztés pedig egyaránt csaknem 10 százalékos részesedéssel bírt az állomány egészében.

Az állattenyésztésen belül ütemét és volumenét tekintve is a legnagyobb növekedés a szarvasmarha-tenyésztők hitelállományában jelentkezett, amely 26,8 százalékkal, 111,6 milliárd forintra gyarapodott egy év alatt.

A szarvasmarha-tenyésztők hitelállományában tapasztalt növekedés elsősorban a hosszú lejáratú, azon belül is a beruházási (+7,9 milliárd forint) és a hosszú lejáratú forgóeszközhiteleknek (+7 milliárd forint) volt tulajdonítható, ugyanakkor ütemét tekintve az egyéb éven belüli hitelek állománygyarapodása volt kiemelkedő (+104,7 százalék), azonban ez mindössze 5,1 milliárd forintos bővülésnek felelt meg.

A szarvasmarha-tenyésztéshez hasonlóan a sertéstenyésztési szakágazatban is a beruházási hitelek nőttek leginkább (+8,3 milliárd forint), azonban a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek már jóval kisebb mértékben, mindössze 3,4 milliárd forinttal bővültek. Az éven belüli hitelek növekedése az említett szakágazatoktól eltérően a forint alapú folyószámlahiteleknél jelentkezett, amelynek állománya 3 milliárd forinttal nőtt.

A hitelállomány túlnyomó többségét, 48,0–62,2 százalékát minden szegmensben a beruházási céllal folyósított hitelek képezték, kisebb részét, 15,5–26,5 százalékát pedig a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek tették ki.

Az állattenyésztés szereplőinek hitelállományában a kedvezményes hitelek voltak túlsúlyban 2022-ben is. A vizsgált szakágazatok hiteleinek több mint fele, 51,4–60,8 százaléka támogatott hitelnek minősült. Ezzel szemben az új hitelek értékének többségét a piaci hitelek tették ki a legtöbb szegmensben, különösen a baromfitenyésztés szakágazatában, ahol az új hitelek összegének több mint háromnegyedét adták.

Az állattenyésztés finanszírozási szempontból a legnagyobb kockázatú alágazatnak minősült 2021-ben. A mezőgazdaság finanszírozási kockázatához képest 11,6 százalékponttal nagyobb, 30,2 százalékos kockázat jellemezte. Azon belül is a baromfitenyésztés bizonyult a legkockázatosabb szakágazatnak, amelyet a sertés-, majd a tejhasznú szarvasmarhatenyésztés követett.

Az állattenyésztés a mezőgazdaság kibocsátásának 27,8 százalékát adta 2021-ben, amelyhez a baromfitenyésztés 11,7 százalékkal, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése és a sertéstenyésztés pedig hasonló arányban, mintegy 6 százalékkal járult hozzá.

Összességében az ágazati átlagot meghaladó finanszírozási kockázat nem volt akkora mértékű, hogy a pénzintézetek elzárkózzanak az állattenyésztésbe történő forráskihelyezéstől, amit jól mutat, hogy az egyik legnagyobb kockázatú szakágazat, a sertéstenyésztés újonnan kihelyezett hitelei reálértéken is nőttek a vizsgált időszakban.

Megállapítható, hogy az állattenyésztés szereplőinek továbbra is szükségük van külső finanszírozási forrásra, így a meglévő támogatott hitelprogramok mellett felmerül az igény további (NHP Hajrá!-hoz hasonló) kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozására.

A teljes cikk a MÁL májusi számában olvasható