MENNYIRE LESZ OLCSÓ A TAKARMÁNY IDÉN?

Rég nem volt olyan szép a határ, mint most. Az időjárásra panaszunk legfeljebb már a sok esőre lehet, amitől több a gombafertőzés és jó szénát sem könnyű betakarítani. Tény, hogy az állattartás termelési költsége, elsősorban az olcsóbbá váló takarmányoknak köszönhetően, végre csökken.

Június 6-án a Tej Terméktanács és a Vitafort Zrt. közösen szervezett szakmai napot a Tej Világnapja alkalmából. Elhangzott, hogy a tejtermelés önköltsége az első negyedévihez képest 15, a sertéshízlalásé 8 százalékkal fog csökkenni a harmadik negyedévre.

Szó volt arról is, hogy GABONÁBÓL A TAVALYI TERMÉS DUPLÁJA VÁRHATÓ. Az idei búza termésünk már viszonylag pontosan látható, erre kicsivel több mint 6 millió tonnát, míg az ez évi kukoricára (nagyon messze van még a vége) 7 millió tonnát számolnak. A takarmányipar 1-1,2 millió tonnát használ fel külön-külön e két fő takarmányalapanyagból. A malomipar igénye búzából 1,2 millió tonna. Kukoricából a humán és az ipari felhasználás együtt 2,5 millió tonna körül várható. Búzából legalább 2,8, kukoricából mintegy 2,5 millió tonna árualappal lehet exportra számolni.

A tavalyi rendkívüli aszály után idén a bő termés miatt fájhat a fejük a gabonatermesztőknek. Az elmúlt év termésének egy része a hazai raktárakban vevőre vár, és még van bőven az Ukrajnából behozott, közel 1,6 millió tonna kukoricából és 500 ezer tonna búzából is. Az árpa, a búza és a repce aratása már egészen közel van, biztosan lesznek olyan gabonatermesztők, akik eladási kényszerbe kerülnek, mert nem lesz hova raktározzák az új termést.

A tejtermelőknek év elején még jó árat fizettek a hazai feldolgozók, de a spot és az ezekre épülő exportárakból már akkor látni lehetett, hogy a piacon fordult a kocka. Idő kérdése volt, hogy az uniós szintű árzuhanás mikor ér ide. Ennek a hatása viszonylag tompítva érte el a hazai tejtermelőket, amiben nagy szerepe van a termelők és feldolgozók között évek óta jellemző, hosszútávú szerződéseknek. Aki év elején vagy akár már tavaly erre az évre 200 forint körüli árban megállapodott, az most úgy tűnik jól járt a 170-180 forintos jelenlegi árakhoz képest, ami jobb esetben az önköltséget éppen fedezi. A Vitafortnál úgy számolnak, hogy a tejtermelés önköltsége augusztus-szeptemberre 158 Ft/kg-ra fog csökkenni az olcsó új termésű gabona miatt.

A hízósertés 780 Ft/kg körüli ára most jónak mondható, legalábbis annak, aki jól csinálja, mert nekik az önköltség nem több 730 Ft/kg-nál, ami a Vitafort előrejelzése szerint a harmadik negyedévre 640 Ft/kg-ra csökkenhet a nyomott gabonaáraknak köszönhetően.

Ezek persze egyelőre csak rövidtávú előrejelzések és nem fordítják meg a már egy ideje nem jó irányba mutató tendenciákat. A tejtermelésünk 10 évig tartó folyamatos növekedés után egy éve elkezdett csökkenni a kibocsátás. A sertésállományunk soha nem látott méretűre zsugorodott. Tény ugyanakkor, hogy a sertéshús feldolgozásunk előrelépett az elmúlt évtizedben és már a magasabb feldolgozottságú termékek adják az export értékének nagyobb részét, ami összességében nettó exportőrré tett bennünket. Európa szerte leépül a sertéságazat. Németországban 2016-ban még közel 60 millió sertést vágtak, 2022-ben már alig 47 milliót. A németek sertéshús fogyasztása közel 10, a marhahúsé 8, a baromfihúsoké 3 százalékkal csökkent egy év alatt!

Vannak azonban jó hírek is. Az állattartás költsége ebben az évben minden bizonnyal olcsóbb lesz a tavalyinál. A 2022-es horror árak után idén előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a gazdák a takarmányok beszerzésekor. Ettől azonban még nem nyugodhatunk meg, hiszen a fogyasztás csökkenése a felvásárlási árakat lefele nyomja.

A mennyiségi szemlélet helyett a minőséget kell még jobban előretolni és akkor a kevesebből lehet több jövedelmet előállítani.

Dr. Wagenhoffer Zsombor