Szakmai tanulmányúton jártak az Óvári állattenyésztő hallgatók

Szakmai tanulmányúton vettek részt április 14-én a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán tanuló, állattenyésztést hallgató diákok. A középpontban kettőshasznú magyartarka tenyészetek álltak. Hústípusú egyedeket az Őrségi Nemzeti Park majorságában, míg tejhasznú állományokat Jákon, illetve Csörötneken tekinthettek meg a hallgatók. A nap végén egy beledi holstein-frízeket tenyésztő tejtermelő telepre is ellátogattak a résztvevők. A szarvasmarhákon kívül szemügyre vettek a programon muraközi lovakat, bölényeket és sertéseket.

A szakmai program első megállója Ják község volt, ahol az egyetem egyik mintagazdasága található. Itt tejelő magyartarkákat, muraközi lovakat és sertéseket mutatott be a családi gazdaság alapítója és vezetője Rácz Károly. Mivel a munkaerőhiány ebben az ágazatban is jelen van, így nagy segítség a fejőrobot használata, aminek a felkeresésére kis adag abraktakarmánnyal motiváljuk a tejelő egyedeket – hangsúlyozta a házigazda. A gazdász hallgatók a tehenek után a muraközi kancákat és csikóikat tekintették meg, akik a sok hallgató jelenléte miatt a beállóban kicsit feszültté váltak, így a rövid szemle és tájékoztatás után visszatértek a karámjukba, ahol kis létszámú ménesben élnek együtt. A hízóbikák és üszők a hátsó istállóban voltak, kisebb csoportokra osztva méret és ivar szerint. Sertéstenyésztést közepes állományméretben, 70-80 kocával végeznek, saját, illetve a környék és néhány családi gazdaság ellátására termelnek. A gazdaság a közelmúltban saját vágópontot épített fel, termékeik egy részét saját boltjukban és piacokon értékesítik. Mivel a fiaztatóban nagyon szigorú egészségügyi és higiéniai szabályoknak kell megfelelni, így oda nem mehettek be a hallgatók, de a választási malacokat, a tenyészállatokat és a hízókat szinte testközelből láthatták. A fiaztatónál kiemelték, hogy a törvényi előírásnál sokkal nagyobb helyet biztosítanak az újszülötteknek és a kocáknak: 9 négyzetméter az alapterülete egy-egy kutricának. A program lezárásaként a magyartarka borjakat tekintették meg a diákok, ahol egy tenyészbika jelölttel is találkoztak.

A második állomás az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság őriszentpéteri fogadóközpontja volt, ahol egy rövid, de annál érdekesebb előadást hallgattak meg a terület élőhelyeiről és élővilágáról Nagyné Szabó Ágnes előadásában. Ezután a nemzeti park majorságába vezetett az út, ahol húshasznú magyartarkát és muraközi méneket tartanak. Az állatok még a téli istállókban voltak, de a legeltetési szezon kezdetével kihajtják majd a csoportokat a legelőkre, ahol ridegtartásban élik mindennapjaikat. Ilyenkor naponta többször ellenőrzik az állományt a dolgozók, főleg ha az ellések közelednek – tájékoztatta a hallgatókat Szabó Gábor, a gazdaság vezetője. A törzstenyészet muraközi ménjeinek istállójánál három kiválasztott állatot felvezettek a hallgatóknak. Végül a tenyészbikákat tekintették meg a diákok, illetve egy borjas tehenet, akivel az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is találkozhatunk május első hétvégéjén.

A harmadik helyszín Pityerszer volt. Itt Dr. Németh Csaba - a nemzeti park igazgatóhelyettese - a bölények fontosságáról és ökológiai szerepéről beszélt. Ezek az állatok a természet mérnökeként voltak jelen bizonyos élőhelyeken, mielőtt szinte teljesen kiirtotta őket az ember. Most a faj és természetes élőhelyük rekonstruálása folyik. A bölények népszerűsítésének érdekében Pityerszeren a kilátó közelében öt bikát tartanak, amelyeket bárki megtekinthet, ha az Őrségi Nemzeti Parkban jár.

Ebéd után Csörötnekre vitte a csoportot a busz, ahol Kövesdi Máté már várta a hallgatókat. Néhány tehenes családi gazdaságként kezdték, de mára már 150 hektáron gazdálkodnak és 150 szarvalt magyartarka tehén és szaporulata van az állományukban. Az aktívan fejt egyedeket és a borjakat istállóban, míg a szárazon állókat a legeltetési szezonban legelőn tartják. A fejőrobot sokat segít a tehenek hormonszintjének figyelésében, emiatt az ivarzást és a vetéléseket is könnyebben azonosítják. A modernizálásnak és a gépesítésnek köszönhetően mindössze három ember dolgozik a telepen az állatok körül és egy az adminisztrációs feladatokat látja el. Kizárólag mesterséges termékenyítést használnak a gyorsabb genetikai előrehaladás érdekében és továbbra is a fejlesztésekre, a jövőre koncentrálnak.

Az utolsó megálló Beleden az Extra Tej Kft. telephelye volt. A holstein-fríz teheneket napi háromszor fejik, 50 férőhelyes karusszeles kialakítású fejőgéppel. Az egyik istállóban a nagytejű tehenek pihenő- és etetőterét tekinthették meg a diákok. A takarmánykeverő épületben Sukola András cégvezető, a takarmányok helyes összetételére és a minőség fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt tanácsolta a hallgatóknak, hogy a helyes takarmányozással való megelőzésre koncentráljanak a betegségek utólagos kezelése helyett.

A tanulmányút minden állomásán szó esett az állattenyésztési ágazatot érintő munkaerőhiányról, ami új technológiai megoldások alkalmazását, kidolgozását teszi szükségessé; ehhez pedig elengedhetetlen a fiatal gazdászok szerepvállalása. A nap végén az egész napos eső és hideg ellenére a csoport rengeteg új ismerettel felvértezve tért vissza Mosonmagyaróvárra.