Négy ok, amiért ne legyen húsadó
Az európai állattenyésztés- és vöröshús-ellenes narratívára válaszul jött létre az Európai Állattenyésztők Hangja (angol rövidítése ELV) nevű szakmai közösség, amely önálló honlapot indított és üzemeltet, ahova a témával kapcsolatos írásokat és videókat töltenek fel. Nemrég ezen a felületen jelent meg Jacek Zarzecki tanulságos írása. A Copa-Cogeca Marhahús Munkacsoportjának lengyel alelnöke jól összeszedett érvekkel támasztja alá, hogy miért NEM jó ötlet a húsadó.
Szeptember elején Eric Lambin, az Európai Bizottság egyik tudományos főtanácsadója interjút adott a European Science-Media Hubnak az EU fenntartható élelmiszer-fogyasztásával kapcsolatos elképzeléseiről. A cikkben több észszerű felvetésről is szó volt, ennek ellenére úgy fest, hogy a tanácsadó a vörös húsok megadóztatását támogatók közé tartozik.
Ebben persze sajnos semmi új nincs, hiszen az ilyen javaslatok időről időre előjönnek, mint a búvópatak. 2020-ban a Tapp Coalitie nevű holland civil szervezet ugyanezzel az ötlettel állt elő, feltételezhetően az EU Termelőtől a fogyasztóig stratégiája által vezérelve.
Amióta a Bizottság közzétette a Termelőtől a fogyasztóig stratégiáját, azóta megtanultuk, hogy mélyreható hatásvizsgálatok nélkül, csupán hangzatos szlogenekkel és kommunikációs kampányokkal, nem lehet ágazatokat megreformálni.
Eric Lambin, a Bizottság tanácsadója vajon végzett-e alapos hatásvizsgálatot, mielőtt megfogalmazta az állattenyésztés és termék-előállítás reformjára vonatkozó javaslatait? A Közös Európai Kutatóközpont (JRC) által a Termelőtől a fogyasztóig stratégiáról soha el nem készített vagy soha meg nem talált tanulmány példája azt sugallja, hogy a Bizottság álláspontja bizony nem megalapozott. Az én álláspontomat, miszerint hibás döntés lenne a vörös – és nem vörös – húsokat megadóztatni, az alábbi négy érvvel szeretném alátámasztani.
AZ ALAPVETŐ ÉLELMISZEREKRE KIVETETT ADÓK SOSEM VOLTAK TÚL EREDMÉNYESEK
A húsra kivetett adó elsősorban azt a célt szolgálná, hogy a fogyasztókat visszatartsa a húsok és abból készült termékek fogyasztásától. Az alapvető élelmiszerekre kivetett adók soha nem bizonyultak igazán hatékonynak, mivel a húsnak nincs más alternatívája. A fogyasztók az egyik húsfélét legfeljebb egy másik húsfélére tudják lecserélni. Az, hogy széles társadalmi rétegek ne egyenek húst, nem reális elképzelés.
EURÓPA FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI NAGYON VÁLTOZATOSAK, EZÉRT IS VAN SZÜKSÉGÜNK NÖVÉNYTERMESZTŐKRE ÉS ÁLLATTENYÉSZTŐKRE EGYARÁNT
A húsadót támogatók másik érvelése, hogy vissza kell szorítani az állati takarmányok termesztésére használt földterületek arányát, és azokon az emberi fogyasztást szolgáló növényeket kell termeszteni. Ez egy leegyszerűsítő és megosztó elképzelés a mezőgazdaságról, ami több szempontból is veszélyes. Napjainkban Európában a mezőgazdaság által hasznosított földek 29 százaléka olyan terület, ahol környezetvédelmi és éghajlati okok miatt a szántóföldi növénytermesztés gyakorlatilag lehetetlen. Az európai állattenyésztők vezető szerepet játszanak a humán élelmiszerek közvetlen előállítására nem alkalmas területeken található legelők fenntartásában, a másfajta művelésre nem alkalmas területek kultúrállapotban tartásában, az avar- és erdőtüzek terjedésének megakadályozásában.
HOGYAN VÉDHETŐ, HOGY A PROBLÉMÁT A HARMADIK ORSZÁGOKBA EXPORTÁLJUK?
A 2019-es hasonló javaslatra vonatkozóan a Tagesschau hírportál egyszerűen jelezte, hogy ha az EU-ban jelentősen drágulna a hús, az EU-n kívüli országokban ugyanolyan olcsó maradna, tehát egy ilyen javaslat végső soron "pusztán szimbolikus intézkedést" eredményezne.
EGY ILYEN ADÓ EGYSZERŰEN ELLENTÉTES LENNE AZ UNIÓS SZERZŐDÉSEK SZELLEMÉVEL!
Egy másik alapvető tény, amelyet a vita során figyelmen kívül hagytak, hogy egy ilyen adót nem lehetne európai szinten alkalmazni anélkül, hogy az ne lenne ellentétes az uniós szerződések szellemével.
Minden politikai ideológia, amely megpróbálta megváltoztatni a gazdálkodói közösséget, kudarcot vallott, mert a gazdálkodást nem lehet elméletekkel irányítani, azt a valóság irányítja.
A teljes cikk az októberi Magyar Állattenyésztők Lapjában olvasható