A svájciak kiálltak az állattenyésztőik mellett

Az elmúlt évek mezőgazdasággal kapcsolatos heves vitái után a svájci polgárok ismét a gazdálkodóik mellé álltak, ezúttal az intenzív állattartást és a húsfogyasztást érintő szavazáson.

Svájcban a mezőgazdasági termelést és állattartást érintő progresszív elképzeléseket többször népszavazás útján erősítették meg. 1992-ben, a világon elsőként Svájc tiltotta be a ketreces tojótyúktartást, és 2008 óta a lovaknak minimum két óra jár szabadon a kifutón naponta, valamint 2018-tól már a birkákat sem szabad kikötni, a halakat pedig csak humánus módon lehet kifogni. Még az is felmerült, hogy alapvető jogokat adnának a nem emberi főemlősöknek, ez azonban már túlzásnak bizonyult – a lakosság döntő többsége erre nemmel szavazott. Ezek után a svájciak tavaly a peszticidek, majd idén februárban az állatokon végzett kísérletek betiltását utasították el.

ÚJABBAN A SVÁJCI KÖRNYEZETVÉDŐ CSOPORTOK AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAINAK SZIGORÍTÁSA MELLETT ÉRVELNEK, ÉS BESZÜNTETNÉK AZ INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉST.

A GAZDÁK ÉS A POLITIKUSOK IS ELLENZIK
Az állattartás további radikális szigorítását az állattartókon túl a svájci parlament és a Szövetségi Tanács egyaránt ellenzi. A szélsőséges aktivistáknak mégis sikerült több mint 100.000 szavazatot összegyűjteni a hajmeresztő javaslatra, így az bekerült az eldöntendő kérdések körébe a szeptember 25-i népszavazáson – tájékoztat a prove.hu.

A SVÁJCI ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNYEK AZ EGYIK LEGSZIGORÚBBAK A VILÁGON.

Ezt az állat- és környezetvédők is elismerik, mégis úgy vélik, a kormánynak még kategorikusabban kell meghatároznia az állatbarát elhelyezés és gondoskodás minimumát, a természethez való hozzáférés jogát, a vágási módszereket, valamint, hogy maximum hány állat tartózkodhat egy karámban – mindezt megfeleltetnék a 2018-as Bio Suisse előírásainak.

PRO ÉS KONTRA ÉRVEK
A tilalom ellenzői – köztük a kormány és a parlament többsége – arra fi gyelmeztettek, hogy a változás magasabb árakhoz, szűkebb fogyasztói választékhoz és hiánypótló külföldi termékek özönéhez vezethet.

MINDENKINEK SOKBA KERÜLNE
A szigorítás további nagyon drága fejlesztéseket követelne az állattartó telepeken, a megnövekedett önköltséget pedig a termelők valószínűleg a fogyasztókkal fizett etnék meg, akik várhatóan az olcsóbb, akár rosszabb minőségű termékek felé fordulnának. Az áremelkedés minden állati eredetű élelmiszerre hatna – a híres svájci sajtokat és csokoládékat is beleértve.

KISZORÍTANÁK A SILÁNY IMPORTOT
A külföldi hús beáramlását a kérelmezők azzal akadályoznák meg, hogy szigorúbb behozatali szabályozást alkalmazva, csak a paramétereknek megfelelő importot fogadná be az ország. Meret Schneider, zürichi Zöld Párt parlamenti képviselője szerint a kezdeményezés egy lehetőség a svájci gazdálkodók számára, mert a piacot többé nem árasztják el az olcsó, külföldről származó, versengő termékek – írja a swissinfo.ch. Ebben az esetben viszont az ellenőrzéseket külföldön kellene elvégezni, ami rendkívüli adminisztratív nehézségekkel járna az ellenzők szerint. Emellett ez az importszabályozás sértené a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat az Unióval, és a WTO irányelveit is.

VÁLLALNI KELL AZ ÁLDOZATOT
„Kevesebb állatot kellene tartanunk, de méltóbb módon. Térjünk vissza a vasárnapi sültekhez!” – érvelt Meret Schneider az ügy mellett. Szerinte bár... A cikk folytatását a MÁL novemberi lapszámában olvashatják a kedves Olvasók